Fradi-híradó (1974)
1974. október
ÖRÖKÖS TAGOK Rossz gyakorlatot követünk. Manapság ha egy fiatal egy egyenesei rúg a labdába - már méltatjuk. Ha emellett az iskolában 3,5-nél jobb eredménnyel büszkélkedhet, akkor ünnepeljük is. Ez igen, állapítjuk meg, s jönnek a hangzatos szólamok: „a sportban és a tanulásban egyaránt megállja a helyét. Bravó!" Nehéz helyzetbe kerültem, amikor találkoztam DR. PAPP LÁSZLÓVAL és KISS JÓZSEFFEL. Az előbbi vitrinjében két Euro- pa-bajnoki aranyérem található. Az egyiket 1927-ben, kötöttfogásban, a másikat hat évvel később, szabadfogásban szerezte. A két arany között egy olimpiai ezüstérem is díszeleg. 1938- ból. A sok sportsiker közül csak hármat emeltünk ki. És most térjünk rá a „mindennapi élet" eredményeire. A Munkaérdemrend ezüst fokozatát kétszer kapta meg. Az Igazságügy kiváló dolgozója. Kiss József nem sokkal marad el tőle. Ó is kétszer kapta meg a Munkaérdemrend ezüst fokozatát. Ugyancsak kétszer lett a Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója. „Csak” kétszer ... Ugye, ezek az eredmények azért többek, mint a 3,5? Meg az a bizonyos egyenes rúgás? De ha azt már korábban hozsannáztuk, istenítettük, akkor erre mit mondhatunk? Nehéz jelzőt találni. Persze, nem valószínű, hogy ezek a valóban nagy eredményekkel büszkélkedhető sportemberek különösképpen igényt tartanának most valamiféle dicshimnuszra. A méltó elismerést megkapták ők már magasabb fórumoktól. Dr. Papp László nemrég múlt hetvenéves. Nyugdíjba vonulása előtt a Legfelsőbb Bíróság bírája volt. Kiss József hatvanegy esztendős, ő mint tervgazdasági osztályvezető dolgozott. A felelősségteljes munka mellett mindkettőjüknek maradt ideje a sportra. Méghozzá nem is csekély ... A Ferencváros jubileumi közgyűlésén kapták meg a huszonöt éves törzsgárdajelvényt. Ugyanezen a napon a klub örökös tagjaivá fogadta őket. Hogyan maradt idejük - erre a nem akármilyen - kettős helytállásra?- Összehangolás kérdése az egész - szólt mosolyogva dr. Papp László. - Tudja, hogy éjjel milyen jól lehet tanulni, dolgozni? Csend van, senki sem zavarja az embert. De félre a tréfát. Szerintem, ha az ember energikusan dolgozik, akkor mindenre marad ideje. Az életben nincs megállás. Amikor nyugdíjba mentem, arra gondoltam, a sporttal sem foglalkozom tovább. Pihenni akartam. Több, mint egy héten keresztül vélekedtem így. Aztán felvetődött a kérdés: mit ér az élet, ha nem csinálok semmi hasznosat? Nincs szörnyűbb a tétlenségnél. Annál pedig csodálatosabb nincs, mikor azt érezhetjük: szükség van ránk. Kiss József és dr. Papp László nem beszélt össze. Mégis mindketten szinte szóról szóra ugyanúgy fogalmaztak. „Azt kell érezni, hogy nem hiába való a munkánk." Ez a tudat náluk önmagában elég ahhoz, hogy akár fél életüket társadalmi munkásként az egyesületnek szenteljék. Mint ahogy a kitüntetésekből is kiderül, a másik felét pedig a munkájuknak áldozták. Mi maradhatott a családnak?- Nehéz kérdés - sóhajtott egy mélyet Kiss József. - Nekem nem egyszer megmondta a feleségem: elküldi a díványt is a Fradiba. Mi tagadás, eleinte voltak nézeteltéréseink. Ha tárgyilagosak vagyunk, tulajdonképpen a feleségemnek van igaza. De hát hogy legyen az ember tárgyilagos, amikor a klubjáról van szól? A sportot csak szenvedéllyel lehet szeretni. Itt nincs középút. A sportvezető vagy nagyon komolyan végezze a munkáját, vagy sehogy. Amit lehet, én úgyis megadok a családnak. Az otthoniak sokáig bíztak abban, hogy egyszer majd megszakad kapcsolatom a klubbal. Aztán tessék, jött ez az örökös tagság. Hiába, nincs mese, ők is láthatják, ez ,,«hár” kötelez ... GYÁRFÁS TAMÁS- Amióta az eszemet tudom, imádom a Fradit - mondta Kiss József. - 1958-tól 1967-ig a zöld-fehérek atlétikai szakosztályát vezettem. Ugyanakkor nyolc éven Jreresztül az egyesület elnökségének tagja voltam. 1970-töl vagyok a számvizsgáló bizottság elnöke. Hasonló jelentős tisztségeket töltött, illetve tölt be a Ferencvárosnál dr. Papp László, a magyar birkózósport egyik legnagyobb egyénisége, akinek szakkönyve ma is a sportág híveinek a „bibliája”. Húsz éven keresztül volt a klub birkózószakosztályának vezető edzője, közben hosszú ideig a válogatottnál is ugyanezt a feladatot látta el. Nem vagyunk hivei a különböző címek és rangok felsorolásának. Ezúttal mégis hgsszan- tartóan erre kényszerültünk. Ez azonban nem nekünk róható fel hibaként. Ezért egyesegyedül riportalanyaink a „felelősek". Papp László dr. Kiss József