Fradi-híradó (1974)

1974. május

közé pedig a nemrég visszavonult Rákosi és Novák tartozik, no meg a 34 éves Fenyvesi 11 József, aki a Ganz-MÁVAG csapatából már egy éve visszavonult, de mivel a Kőbá­nyai együttes bajban volt, azt kérte az öregfiúktól: engedje újra vissza Fenyvesit, mert szükség van rá. Nos, az öregfiúk joggal büszkék arra, hogy a kis Tüske azóta is erőssége a Ganz-MAVAG-nak, sokat tett azért, hogy a gépgyári együttes elkerült a kiesők mezőnyéből. Hirschpold Árpád már az új ter­vekről beszélt: — Az idén nem indulunk az öreg­fiúk bajnokságában, mert minden erőnket a jubileumi év megünneplé­sére fordítjuk. Kiírtuk a Jubileumi öregfiúk Kupát. Hét csapatot hívtunk meg, mégpedig a Vasast, az Újpesti Dózsát, a Bp. Honvédőt, az MTK-t, az Egyetértést, a Csepelt és a Lángot. A mérkőzé­sek májusban indulnak, s mivel oda­visszavágó alapon rendezzük meg, együttesenként tizenkét találkozót jelentenek. Az FTC a győztesnek dí­szes serleget ajánlott fel. Meggyőző­désünk, hogy a mérkőzéseknek nagy sikerük lesz, hiszen a csapatokban számos volt kiváló válogatott szere­pel majd. Ezenkívül ez évben mér körülbelül tíz-tizenöt mérkőzést ját­szunk. A játékosbizottság már kijelölte a 18-as keretet. Ez a következő: Gulyás, Horváth, Rudas, Gerendás, Novák, Láng, Dékány dr., Tolonics, Rákosi, Kocsis, Szabó L. Perecsi, Németh L., Fenyvesi II, Fenyvesi dr. Borsos, Lápos dr. Mátrai is megígérte, ha elfoglalt­sága megengedi, készségesen a csapat rendelkezésére áll. És ugye nem kö­zömbös, hogy a hátvédhármas tenge­lyében, vagy mondjuk a csatársor­ban ott játszik egy nyolcvanszoros válogatott! És terveznek egy bombaigazolást is! A nevet nem fedi hétpecsétes ti­tok, mert az illető soha életében nem játszott más színű mezben csak zöld­fehérben, neve Albert Flórián! Flóri júliusban búcsúzik vég­leg, s így' ősszel már számíthatnak a játékára. Albert már nyilatkozott is: — Ha térdem, s az elfoglaltságom engedi — megyek! Érthető, hogy nagyon várják őt. Hirschpold boldogan újságolta, hogy készül már az öregfiúk forma­ruhája is. Saját költségére 32 játékos rendelte meg az ízléses ruhát. A zakó zöld színű, a nadrág szürke, a kabát bal karján FTC-embléma. Mint egy bajnokcsapat. Jövőre ugyanis ők is aranyérmet akarnak nyerni. ÉLŐ LEGENDA Világnagyságok, nagyszerű sportemberek, rendkívüli egyéniségek egész sorát adta 75 éves fennállása során az FTC a magyar és a nemzetközi sportéletnek. A legtöbb közülük hűségesen ragaszkodott a klubjához, mint ahogyan a család­jához szokott az ember. Akiről az alábbiakban szó esik, alighanem mind között az egyik legszebb példa. FAZEKAS TIBOR — nyolcvankettedik évét tapossa — az első ferencvárosi ví­zilabda-csapat egyetlen életben maradt tagja. A vízilabda-szakosztály 64 éve, 1910-ben alakult. Faze­kas Tibor ott bábáskodott a bölcsőnél, s a csapat megalaku­lásától kezdve egészen pályafutásának befejezéséig, 1928-ig, a klubhűség megtestesítőjeként küzdött a zöld-fehér színe­kért... Nem csak küzdött, hanem minden tőle telhető mó­don segítette, fejlesztette, szervezte, erősítette. Szerény, nagymfiveltségű és nagy tekintélynek örvendő, kivételes egyénisége volt egyébként nem csak az FTC-nek, hanem a magyar, sőt, a nemzetközi vízilabda életnek is. Visszavonulása óta mind kevesebbet hallatott magáról, alak­ja csaknem teljes feledésbe merült... Mennyire érdemtele­nül!... A magyar vízilabdázás első tizenöt évében az FTC meg­határozó, döntő szerepet játszott a sportág meghonosításá­ban és fejlesztésében. Természetesen a továbbiakban, mind a mai napig is jelentős a szerepe, ezekben a nehézségekkel teli kezdeti időszakokban azonban a klub kifejezetten úttörő feladatot töltött be, sokáig egyedül képviselte a nemzetközi szintet. Fazekas Tibor mint egyesületi csapatának és később a válogatottnak is a kapitánya, mondhatni, szinte Komjádihoz mérhető jelentőséggel vette ki a részét a magyar vízilabda hegemónia kialakításában. A későbbi, a legelső aranycsapat kiválóságai — Halassy, Bozsi, Vértesy — mind-mind egyöntetűen vallották: amit tu­dunk, azt csaknem kivétel nélkül a nagy öregtől. Fazekastól tanultuk, lestük el... Hátvéd volt. Higgadtsága, nyugalma, s mindenek előtt KÁPRÁZATOS LABMUNKÄJA imponáló volt. Adottságai és technikai felkészültsége révén tökéletesen tisztán szerelt. A szó szoros értelmében alkotó típusú játékmester volt, korát Jóval megelőző taktikai fel­készültsége segítségével irányító tevékenységét világszerte méltán csodálták. Klasszisára mi sem jellemzőbb, hogy a kezdetleges in­dulástól a legragyogóbb világsikerekig, vezető szerepet tu­dott játszani a sportágban. Az olimpián első alkalommal sze­repelt válogatottban már helyet kapott 1912-ben, Stockholm­ban; ott küzdött 1924-ben Párizsban, s 1926-ban, majd 1927- ben is oroszlánrészt vállal az Európa-bajnokság megnyeré­séből. Tizenhat évig játszott biztos tagként — 32-szer szere­pelt — a válogatottban. £10 legenda. S a Ferencváros igaz, tántoríthatatlan híve ma is. Otthonról ugyan nehezebben mozdul már ki, de ha csak teheti, megtekinti a Fradi labdarúgó-mérkőzéseit, hű­séges figyelemmel követi a sajtó hasábjain, a tv és a rádió közreműködésével a klub sokszínű életének minden apró változását. 1910. óta lankadatlan szeretettel tagja a ferenc­városi családnak. NÉMETH GYULA G. R.

Next

/
Thumbnails
Contents