Fradi-híradó (1974)

1974. december

„ARANY EMBER” ZÖLD-FEHÉRBEN 13 éves szőke legény 16- bálta táskáját a Márvány utcai suli felé. Ha ideje en­gedte, arcát a TF kerítésé­nek feszítve bele-belefeled- kezett a kékmelegítős spor­tolók játékos edzésének fi­gyelésébe. Ilyenkor meg­szűnt számára a külvilág, behunyt fezemmel ábrán­dozott. Sportoló nem, él­sportoló leszek. Pillantás az órára. Becsengettek. Fu­tás közben álmokat szőtt. Olimpia. Aranyérem... A Himnusz hangjaira lépke­dett az Alkotás utca kopott macskakövein. Hány óra van édes fiam? kérdezte a szigorú matektanár. Zoli nem válaszolt, hiszen tud­ta, hogy költői kérdésre nem jár felelet. Egyszer az osztály tor­naóra címén kivándorolt a „Csaszi”-ba. V. B! Elké­szülni! Vigyázz! Rajt! És egy nagy hasassal kezdetét vette egy sikerekben gaz­dag sportolói pályafutás. A Tisza holtágában tanult stílusban, kutyaúszásban teljesítette Zoli a 30 m-es, akkor még km-eknek tűnő távot. Hány éves vagy, édes fiam? — kérdezte a Dózsa akkori edzője, dr. Té- csői Henrik, a népszerű Doki-bácsi. AZ ESEMÉNYEK FELGYORSULTAK Másnap edzés a Dózsában. Otthon örömmel mesélte: úszó leszek, anyám. Igen? Jó, jó, de hol ? A Dózsában! A man\a nem hitt a fülé­nek, hiszen a Kásás család őseinek vérében is — köz­tudottan — zöld-fehér vér csörgedezett. Az én fiam csak fradista lehet — hang­zott el a megmásíthatat­lan. Ezzel anya és gyerme­ke a zöld-fehérekhez sie­tett. Nem kellett sok útba­igazítás, hiszen Kásás-ma­ma szintén „veterán” Fra- di-szurkolónak számított. Fradi úszóedzés. Gerendás Laci bácsi meglátva a nyur­ga legénykét, azt mondta: úszhatsz, fiam, de belőled vízilabdás lesz. 1959-től 1962-ig faltól falig fogytak a vízben töltött kilométe­rek. Lelkiismeretesen dol­gozott, de az eredmények nehezen javultak. 1962 válaszút elé állítot­ta Zolit. Az ifi-bajnokság 100 m-es gyorsúszó döntő­jében elért 6. helyezése gon­dolkodóba ejtette. Van ér­telme? A válasz — amelyet természetesen magától kért — nem késett sokáig: vízi­labda! Igen, pólós lesz! Az akkori zöld-fehér csapat já­téka is döntően befolyásol­ta Zoli elhatározását. Egy­re többet üldögélt Kárpá­tiék edzésein, mérkőzésein. Élvezettel nézte Ambrus Miki káprázatos védéseit, Gyarmati raffinált ejtéseit és — a vízben is bohókás — Kárpáti Gyuri világklasz- szis játékát. A vágy egyre erősödött. Jelentkezett — és örömmel fogadták. 1963- ban valami megfoghatatlan megtiszteltetés érte. Egy negyedet játszott az NB I- es piros-kékek ellen. 1964-ben robbant a bom­ba. A Fradi-ifik: Szívós, Steinmetz és Kásás Zoli vezérletével bajnokságot nyertek, de a díjkiosztón 2 arany került Zoli nyakába, mert 6 alkalommal a ma­gyar bajnokságot nyert nagycsapatban is vendég­szerepeit. A KŐVETKEZŐ ESZTENDŐ meghozta az első túrát. Ká- sáséknál országos előké­szület. Két üveg szilvalek­vár, két tepsi jóféle hazai sütemény is bekerült a ba­tyuba. Könnyes búcsú, hisz anya és fia először váltak e egymástól, hosszúbb időre. A Poseidon-uszoda avató- ján, gólzáporos mérkőzésen 13 : 8-ra győzött a Ferenc­város. Zoli is betalált első nemzetközi mérkőzésén a belgák hálójába. A szilva­lekvár és két tepsi süte­mény a hotelszobában fe- lejtődött. De az első utazók számára tartandó hagyo­mányos ,,avatás’’ -ról Kár­pátiék nem feledkeztek meg. Az „avató szertartás” után Zoli álldogálva tette meg a hazafelé vezető út utolsó óráit. Négy évvel a nagy elhatározás után vá­logatott lett. Londonban szállt először a vízbe a klasszisokkal te­letűzdelt magyar váloga­tott, legfiatalabb újonca­ként. Ezután 4 év hallgatás a válogatottban, de a zöld­fehér vízilabda-sikereket tovább kovácsolta. A ZÖLD-FEHÉREKNEK 1966 ezüstje és 1967 bronza után, 1968 újból aranyat termett. Az idő könyörte­len malmai az újoncból korelnököt gyártottak. Ka­pitány lett... 1969-ben a Fradi a Népköztársasági Kupa döntőjébe verekedte magát, ahol a szolnokiak ellen 2,5 órás, 13 negyedes drámai mérkőzésen győze­delmeskedett. A mérkőzés hőse, de egyben szenvedő hőse Kásás Zoli volt. A 40 fokos láz gyötörte Fradi- szívét erősen megviselte a 13 „labdára úszás” (mellé­kesen mindet megszerez­te!). A Sportkórház lakója lett, de akarata és szívós szervezete átsegítette a ne­héz időkön. Fél év sem telt el, újra csapata erőssége lett. A válogatottban is új­ra számítottak a ferencvá­rosi kapitányra. Aki 1970- ben Rajki mester csapatá­ban ezüstérmet szerzett Barcclónában: Európa-baj- nokságon. Fedezet létére hét góllal terhelte meg nagynevű ellenfelei háló­ját. A FRADIBAN „BRONZ-ÉVEK” 1970-1973-ig bérelt hely a dobogó III. fokán. Köz­ben egy tunéziai portya törte meg a bajnokság „mo­noton” ritmusát. Tenger­ből elkerített pályákon be­mutató jellegű mérkőzé­sek. A csapat még úszóver­senyen is szerepelt és köny- nyedén győzte le a tunéziai úszóválogatottat. A túrák vidám történetek nélkül semmit sem érnének. Egy fogadáson soha nem látott keleti csemegéket varázsol­tak a fiúk elé. Szellő „Du­gó” héjastul eszegette a szívós kaktuszt és a nyel­vébe kapaszkodott tüske­erdőt fél éjszakán keresz­tül gyomlálta a szamaritá­nus kapitány. Dugó elfelej­tette meghámozni az amúgy Ízletes déligyümöl­csöt. Boldog hazatérés... Minden folytatódik, a biz­tonságtechnikai főiskolán és az uszodában Zoli egy­aránt készült jövőjére és az olimpiára. 1972-ben Mün­chen. Aranyra esélyes csa­patunk ezüsttel tért haza. Azután 1973 meghozta az első válogatott aranyat. Kásás Zoltán A DOBOGÓ LEGMAGASABB FOKÁN könnyes szemmel hallgatta Belgrádban a magyar him­nuszt. Világbajnok lett! Az első úszó és vízilabda világ- bajnokságon aranyérmet nyert magyar együttes egyik legjobb embereként. Ünneplésre nincs sok idő. Lelki szemeivel már Bécs felé tekintett — és nem hiába! A világbajnokságon 1974-ben is kitettek magu­kért. Elsőségüket Európá­ban is inegvédték. Kásás Zoltán 15 éve kez­dődött pályafutása mere­deken emelkedett. Ma az ország legjobb vízilabdázói között emlegetik. De a sze­rény sportembert nem ré­szegítették meg az elért si­kerek. Hétköznapjai szin­tén példaképül állíthatók a mai fiatalok elé. A főiskolát jeles eredménnyel elvég­zett élsportoló 1967 óta a Tejipari Vállalat bizton­ságtechnikusa — törzs-gár­da tag. Dr. Laczkó György igazgató, aki egyben az FTC-vízilabdázók szakosz­tályi elnöke és főnöke: Opéczy Endre főosztályve­zető — a legnagyobb elis­merés hangján nyilatkoz­nak végzett munkájáról. Az ÉB után megnősült. Leghőbb vágya egy kisfiú és egy kislány — és termé­szetesen a harmadik arany a montreáli olimpián. Sza­bad idejében Kövecses Zoltántól angolul tanul. Legszívesebben a Bergen- dléket, a Santana-együt- test hallgatja. Imádja a jó könyveket. Kedvenc író­ja: Irving Stone, de szíve­sen olvassa Berkesit és Mol- dovát is. Kedvenc itala a tej. Hobbija a fotózás és az autóvezetés. Sportoló-pél­daképe Balczó, az „öttusa­király”. Mivel fejezhetnénk be az „Arany-ember” portréját? Gratulálunk minden ferenc­városi sportoló és szurkoló nevében! Sok sikert, hisz’ ilyen sportemberek öregbí­tik a Ferencvárosi Torna Club jó hírnevét. SIMON LÁSZLÓ 11

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents