Fradi-híradó (1973)
1973. november
SZŐNYEGVÁR AZ ÜLLŐI LTON A birkózás gazdag sportág: a kát íogásru'in országos bajnokságán ösz- szesen hatvan érmet osztanak ki. Sok egyesületben úgy gondolkodnak, hogy abból a hatvan éremből egy-kettő beeshet a kalapba különösebb befektetés nélkül is. És a gólyára bízzák: hozzon olyan versenyzőt lehetőleg, aki korszerűtlen felkészülési viszonyok között is évekre megoldja az éremszerzés gondját. Ezért van aztán az, hogy az ország minden részében egyre többet beszélnek az FTC szakosztályáról a versenyzők és a szakemberek. Az irigyeltek szakosztályának elnöke, Száraz István, ismert sportember. Huszonöt évet töltött már a Ferencvárosban, s összesen száz- ötvenezer kilométert utazott szerte a világba a zöld-fehér sportolók kíséretében. Az ötvenes években a Kinizsi országos elnöke volt. — Pedig én birkóztam is 4 emlékszik vissza. - 1920-ben az'egyik barátom elhívott az MTE edzésére, a Tavaszmező utcába. Szalai, Rétháti, Tarányi és Bokodi birkózott ott akkor az ismertebbek közül. Én is megpróbáltam, mígnem Sehwall- ner edző közölte velem, hogy testi felépítésem nem a birkózásra termett. így hát folytattam a focit... 1947-ben aztán, amikor az ÉMOSZ megbízott a szakszervezeti sport szervezésével, fél év alatt hét szakosztályt segítettem világra. És a munkássportolók egyik patrónusá- nak, az azóta elhunyt Bokodi Mihálynak a javaslatára a szakszervezet mindenestül átvette az MTE szakosztályát is. A múlt Száraz István természetesen arra is kitűnően emlékezik, hogy az FTC-ben nem újkeletű ez a sportág. Legendáshírű bajnokok, sokszoros válogatottak nevét sorolja, akik zöld-fehér színekben szerezlek dicsőséget a magyar sportmozgalom, a magyar birkózás számára. A mai, nagy fellendülés szakmai alapjait dr. Papp László, a magyar birkózósport egyik legkiválóbb szakembere teremtette meg. S bár Ultidban a kötöttfogású együttes kiesett az első osztályból, éppen az az esztendő jelentette egyben a megújulás dátumát is. Megkezdődött az utánpótlás nevelésének nagy korszaka, amely napjainkban is kiemeli az FTG-t a szakosztályok sorából. UltiK az újabb jelentős állomások éve lett. Vatai, Kruj, Urbanovics, Kaliszky, Giczy és a többiek visszavezették az 1. osztályba a csapatot - és ugyanakkor az új vezető edző, Zsibrita .János irányításával a sportiskola is megkezdte munkáját. A csarnok Az eredményekről beszéljenek az eredmények. Szeptember közepén rendezték azt a kiválasztóversenyt, amelyen az ország legjobb 14—1(5 esztendős birkózói mérték össze tudásukat évjáratonként. Az FTC negyven fiatalt küldött szőnyegre, s abból harmincnégyen álltak fel a dobogóra. Tizennyolcán a dobogó legfelső fokára! A tudatos, korszerű munka szülöttei, akik három fő- (Zsibrita, Kruj, Paulicska) és négy mellékfoglalkozású edző (Gáspár, Dudás, Törzsök, Vatai) irányításával most már kitűnő körülmények között készülhetnek a nagy sikerekre. Most már! Ez a két szó fontos dolgot, nagy eseményt takar. 1973 szeptember 29-ét bizonnyal aranydátumként jegyzik be az FTC birkózókrónikájába. Ezen a napon (nagyszerű nemzetközi verseny keretében) átadták az új, korszerű birkózótermet, az ország második- ilyen létesítményét. Ez a csodálatos szőnyegvár, a maga modern síkfelülcteivel, és térelemeivel, feledteti az egykori szűk kis edzőtermet, ott. az egykori A- tribiin alatt, majd a Vágóhíd utcai albérlet nehéz hónapjait. Amikor is már lehetetlen volt toborozni, ke- resni-kutatui az új tehetségeket. Mert kicsi volt a hely. Persze hogy kicsi! Ma az új csarnok három szőnyegén reggel kilenctől este nyolcig általában százhar- minc-százhatvan birkózó fordul meg naponta. Az olimpia Igen, a balatonfüredi sikeres — a BTSH-val közösen rendezett — edzőtáborozástól, a gazdag nemzetközi kapcsolatokon át, a fiatalokkal való tömeges foglalkozásig mindez vezethet csak simán a nagy célok felé. A cél természetesen az olimpia, amelyhez Európa- és világbajnokságokon keresztül vezet az út. így véli Száraz István is: Csak akkor mondhatjuk majd el, hogy kitűnő a gárdánk, s hogy munkánkkal célt értünk el, ha egyre több birkózónk kerül a válogatott keretbe, s már 197(i-ban is legalább két-három olimpiással büszkélkedhetünk. Cseppet sem lehetetlen! Hiszen az 52 kg-os Gál Henrik, a lausanne-i szabadfogású EB bronzérmese biztos válogatott, s ott lehet Montrealban Kiinga László olimpiai bronzérmesünk is, aki a közelmúltban igazolt át az FTC-be, hogy aztán hallatlan szorgalmával néhány hét alatt kiváltsa társai és a vezetők elismerését. A két válogatottnak sokat segíthet az új edző, Kruj Iván is, akivel a szabadfogású válogatott keretben gyümölcsöző edző-versenyző kapcsolatba kerültek hosszú évek alatt. Es a sok-sok fiatal! Gyulai, Fehér és Pulai például már ma is „jegyzett” emberek. A tizennyolc esztendős Bállá József pedig még annál is több: az idén Ulánbátorban aranyérmet nyert az iBV-n a szabadfogás nehézsúlyában, s bemutatkozott a felnőtt válogatottban is — osztatlan elismeréssel. De a ma még úttörő vagy serdülő versenyzők tarsolyában is ott a marsullbot a későbbi olimpiákra. A lényeg az, hogy az Üllői úti szőnyegvárban igazi birkózóélet van. Az eredmények törvényszerűn születnek. SZEKERES ISTVÁN 27
