Fradi-híradó (1972)
1972. augusztus
A kiskezű lánvok mára. Az ördög még a saját pályán sem alszik. Természetesen a négy országos bajnoksága után az Ötödiket is szeretné megnyerni az FTC. Sikerül? Elek Gyula edző óképpen válaszolt : — Furcsa, de két ponttal jobban állítatnánk a táblázat élén, ha nem olyan kiesi a lányok tenyere. Ezek a kis kezek sajnos nagyon bizonytalanok a pályán, ha mondjuk esős évszak kíséri a bajnokságot. Nagyon könnyű megállapítani, hogy mire célzott az edző. A Bakony Vegyész elleni veszprémi mérkőzésre, amelyen csaknem egy teljes félidőn keresztül esett az eső s a kis kezekben nem úgy táncolt a csúszós labda, mint ahogyan a lányok akarták. Tavasszal nem volt hiány az égi áldásban, s a zöld—fehér nők ugyancsak odafigyeltek a meteorológiai jelentésekre. Bizony eltűnt a mosoly az arcokról, ha az előrejelzések záport, zivatart, egyszóval vizet ígértek. No, de a bajnoki prognózis sem bizonyult könnyűnek. Ügy hozta a sors. hogy az FTC-s lányoknak mindjárt az idény elején jutottak a nehezebb mérkőzések. A Bakony Vegyész, a Spartacus a Vasas, a Tatabánya, a Csepel. És a nagy ellenfelek közül egyedül csak a veszprémi találkozó zárult negatív eredménnyel. Bizony akkor is rossz álma volt az edzőnek, amikor Csepelre kellett ktrándulniok. A Csepel már csaknem mumusnak számított, hiszen az FTC három év alatt egyetlenegyszer sem tudta legyőzni otthonában a vasgyári együttest. De megtört a kellemetlen hagyomány ... Mit tagadjuk, elég rossz előjelekkel kezdődött az esztendő. Tovább kellett volna tömöríteni a csapat erejét, hiszen nemcsak a bajnokságban kell az idén helytállnia, hanem majd Ősztől kezdve a llEK-bcn Is. Nagyon meglepte a csapatot Sterbinszky Aidába villámszerű távozása, de senki nem esett kétségbe. Nem is volt a továbbiakban semmi hiba és ezt az egyéni teljesítmények is mutatják. Szókéné változatlanul szilárd pontja a csapatnak. Takácsnó eredményességét a góllövőlistán elfoglalt első helye is mutatja. Szemléletére ml sem jellemzőbb, minthogy vállsérülése után kijelentette: — Legalább megtanulok lobbal is célozni! Még Potyi a kapus is a régi. Ha nagyon rázós a mérkőzés, ő mindig tudja mit kell tennie, s tudja, hogy még nagy szükség van rá. Hát persze. Csányi Irén első ízben véd még az NB I-ben, s bármennyire is tehetséges, azért még néha zavarba hozható. Hiába, az NB 1- ben közel sem állt ilyen ostrom alatt, mint áll most. A Pécs elleni mérkőzésen az egyik váratlan gól után meg is kapta nézőtértől a magáét. Kispárnát ne tegyünk a fejed alá? Az igazság: Csányi Irén még nem szokott hozzá, hogy állandóan résen kell állnia. Nagy erőssége az együttesnek a jobbszélső Tőkéné, aki éppen olyan jól védekezik, mint ahogyan támad. Egyetlen panasza így hangzott: Igazi korszerű hátvédjátékot produkál. Kemény, gyors, határozott. Ilyeneké a jövő. Bálint Laci? Jól megérti magát Páncsiccsal. Ha jobban felszabadul elfogódottságából, akkor a mezőnyben is nagyon jó lesz. Embert nagyon jól fogott Belgrád- ban is, Stockholmban is. — És Branikovits? — A jövő válogatott középcsatára lehet. Nyugodt, érzi a kaput. Tud küzdeni. Kü pedig bebizonyította: ott a helye a legjobbak között. Nagy feladatokra képes. A repülőgépen Hazatérőben a játékosok többsége általában alszik. Van aki olvasással, beszélgetéssel üti agyon az időt. Ki-ki a maga módján vezeti le az idegességet. Mert bármennyit is utaznak a játékosok, azért a szorongás mindenkit hatalmába kerít. Páncsics Miki a nyugodt idegze- tűek közé tartozik. Előbb csak nézelődik, aztán odamegy a pilótafülke ajtajához. A főpilóta megismeri, invitálja befelé. Néhány perc múlva mi is arra vesszük utunkat. A középhátvéd fején a hallgatóval feszülten figyel. — Az NSZK—Szovjetunió mérkőzést hallgatom — mondja. — Már 4:1 Mjjllerék javára. Micsoda pompás csapat. Talán egyszer mi is eljutunk odáig. — Jó, ha van a játékosnak tartása — jegyezzüje meg, — akkor elvárható tőle, hogy minden mérkőzésen hajtson, mert tudja, azért küldik pályára. — Igen. Mi is tudjuk ezt. A Fradiban, s a válogatottban ha nem is sikerül mindig, de akarunk játszani, s nem is akárhogyan. Hogy eljuthattunk egyáltalán az EB-11 a négy közé, hogy a Fradi az UEFA Kupában vert helyzetben is diadalma - kodott ez annak a jele, hogy többségünk akar játszani! S ez már klub szinten és a válogatottban sokat je-* lent. így tovább Stockholm után új feladatok jöttek. Brüsszelben a labdarúgó EB döntőjének két mérkőzése, majd a bajnoki hajrá, (ami nem valami jól sikerült) és végül győzelem a Magyar Népköztársasági Kupában! A Ferencváros válogatottjainak többsége jól állt helyt. Most az olimpia következik, aztán folytatódik a VB selejtezők sorozata. Gyakran találkoztunk itthon és odakint is a Fradi régebbi és újsütetű válogatottjaival. Mindig valósan látták csapaton belüli helyzetüket. Az edzéseken és a mérkőzéseken igyekeztek megtenni mindent. Páncsicsék úgy fogalmaznak: a labdarúgó akkor lehet elégedett, ha igyekszik tudása legjavát adni, van önbecsülése. Szereti azt a mezt, amelyet felvesz. A meggypirosat és a zöldfehéret egyaránt, VARGA BÉLA — Adjatok lányok több labdát, mert tudom, liofly mit kell vele csinálni! És Zsizsu, vagyis Zsidai Zsuzsa A szakemberek általános véleménye szerint Zsizsu a legjobban védekező magyar játékos. Ám az ellenfél kapujára már közel sem olyan veszélyes. Az Is tény, hogy a bajnokcsapatban Uajcsevné kapja a legtöbb ruhát. De nem a klubtól, hanem az ellenfelektől, hiszen ő beállás, és ott „öltöztetik” őt a falban. Remek helyezkedő. Nemrégen ráfogták, hogy japán származású. A keze miatt tették ezt, mert az a kicsik között is a legkisebb. Sajnos „nem ér messzire” a keze a tizenhét éves Agócs Valériának és Horváth Júliának sem. No de várjunk csak? Amikor a Vasas ellen játszott a csap it, nem esett az eső, nem csúszott a labda, s Agócs remekelt. Mint az Igazán nagyok, méghozzá Bujdosóval szemben. Először a szó teljes értelmében átdobta a kifutó Bujdosót, aztán egy svéd csavar, s máris két góllal Iratkozott lel a listára. No„ és Oslha Magdi talán nagykezű? — Félek a vizes lubdától, mint ördöjj a tííztől! Viszont nem fél a jövőtől, mert egyre biztosabb a salakon, a bitumenen és a bklrofágon. SZABÓ AMIHAS Buncsics Mihály Fiatalon, 42 esztendős korában távozott el örökre apparátusunk egyik lelkes, odaadó munkatársa, Buncsics Mihály. Először gazdasági iijjyiutézö volt, majd szakszervezeti titkár, később elnök. Mindenütt egész embert kívánó munkát végzett. Az ITC értékes munkatársát gyászolja Buncsics Mihályban. 5
