Fradi-híradó (1972)
1972. augusztus
AZ ÓKORI OLIMPIAI JÁTÉKOK Az olimpiai játékok napjainkban is hatnak életünkre, pedig eredete a pörög archaikus kultúra egyik szerves része volt. Egy nagyszerű embercsoport nagy etikai és szellemi értékel nyertek c kultúrában általános maradandó értékű megfogalmazást. Még ma is csodáljuk szellemüket, alkotásaikat, amelynek alapja az a felfogás volt, hogy az emberi létet isteninek tartották, a szépségideál megtestesítőjének pedig mindig az ember t. Kultúrájuk tükrözte: milyen az ember, és milyennek nem szabad lennie. így testesítettek meg olyan ideálokat, amelynek elérése a görög ember állandó törekvése volt, és ezzel vált a görög kultúra hatalmas erejű nevelővé. Az olimpiai játékok is ezt a célt szolgálták: elénk állították tisztán és világosan magát az embert és az emberi lét lényegét. Hiszen isteneiket is ember alakban képzelték el, mind külső megjelenésükben, mind belső tulajdonságaikban. Talán ez az oka annak, hogy az eredet, a mítosz, a vallásos kultikus ősi görög mondavilág, valamint a történelem, az archaikus kezdeti korban összefonódik, és ma sem vagyunk bizonyosak abban, hol kezdődik a mítosz, és hol kezdődik a történelem. Az ókori olimpiák kialakulását a csodálatosan szép görög mondavilág több személyhez, illetve időponthoz kapcsolja. Az első mondakör szerint Zeusz, a főisten alapította a játékokat, atyja, Kronosz felett aratott győzelem emlékére. Kronosz és Zeusz ugyanis Olümplában birkózott a hatalomért. Zeusz győzelme után atyját a Tartarosz örök sötétjébe taszította és a világ urává nyilvánította magát. Majd, mint aki jól végezte dolgát, fiával Iléphaisz- tosszal — az Olümposz csúcsán nranypalotát építettetett magának, és a többi Istenek társaságában onnan szemlélte áz olimpiai versenyeket. Egy másik, éliszi mondakör szerint Tantalosz lüdial király fia, Pelopsz — a Peloponeszos/j félsziget meghódítója és névadó hőse — nevéhez fűződik a játékok alapítása. A Pelopszról szóló mítosz a legelterjedtebb mondák egyike volt Görögországban és nem volt véletlen, hogy elsőnek éppen Homérosz írta meg az Iliászban. A monda szerint Pelopsz az eliszi Oinomaosz király szépséges leányát, llippoda- mélát akarta feleségül venni. Célját azonban esak a király által rendezett kocsiverseny megnyerésével érhette el. Ennek a versenynek addig már 13 ifjú kérő esett áldozatul, mert a király kocsisa — Mtir- tilosz — a küzdelem közben ravaszul maga elé engedte a versenyzőket, majd mögéjük kerülve a kocsiban álló király dárdájával va- lamcnnyiüket hátba döfte. Pelopsz azonban tudomást szerzett elődei halálának körülményeiről, ezért verseny előtt titokban kiszedte Mürtilosz kocsijából a kerékszegeket és azokat viasszal pótolta. Verseny közben a kocsi szétesett és a kegyetlen király is életét vesztette.. Pelopsz feleségül vette Ilippoda- ineltát, elfoglalta Éllsz trónját, és hálából Zeusz tiszteletére ünnepségeket alapított, az olimpiai játékokat. A spártaiak honfitársukat Hé- raklészt tekintik a játékok alapítójának. íléraklész Zeusz és Alkménének fia — a görög mondavilág legnagyobb hőse volt. Többet ért el mint a többi ember, de többet is szenvedett: ezért volt hős és lett halhutatlan. Cselekedeteiben az erő az ésszel párosulva győzedelmeskedett. Már cseesem.0 korában megfojtott két kígyót, ifjú korában pedig egy oroszlánt is megölt. An- teuszt, nagy erején kívül elsősorban eszével pusztította el, mert rájött, hogy ellenfele az anyaföldből merít erői. Ezért felemelte, és a levegőben végzett vele, elszakítva erőforrásától. Földi ember létére még Zeuszt is megmentette Uránusz istennel szemben. Amikor Eliszi elfoglalta, a győzelmi zsákmányból alapítót la ülüiiipiát, és négyévenként az u^mpíai játékokat. Zeusz sem feledkezett meg róla: szenvedései és hőstettei jutalmául halhatatlansággal ruházta fel. Talán legérdekesebb mítosz az Argonauták az Argó hajósainak — útja. Az utazás előzményei a következők voltak: A tesszállai Aiszontói, Pelinsz iolkoszi király elragadta a hatalmat. Aiszon fia — Jászon amikor felserdült visszakövetelte a hatalmat maga számára. Pellasz látszólag egyetértett a követeléssel, seupán valamilyen hőstett véghezviteléi követelte, amivel faszon bizonyítja alkalmassagát nz uralkodásra. Az aranygyapjú elhoza- talát szabta feltételül, amit Kolkisz hatalmas királya egy soha nem alvó sárkánnyal őriztetett Árész hadisten szent ligetében. Iaszon vállalta a mai Kaukázus területére vezető veszélyes feladatot. A siker érdekében ötven ismert dalia segítségét kérte. Mindenekelőtt Ilé- raklész, a szárnyas daliák Kalaisz és Zétész, a nagyere jő Ankaiosz, a széphangú Orpheusz, a későbbi orvostudományok istene Aszklé- piosz csatlakozott Iaszonhoz többek között, és nem utolsósorban Argosz, aki maga épített egy gyors, ötvenovezős hajót és önmagáról Argónak — gyorsnak — nevezte el. Az argonauták viszontagságos és kalandokban bővelkedő útja sikeres volt. Visszatérve hazájukba megfogadták, hogy négyévenként összegyűlnek, és együttes vetélkedéssel bizonyítják töretlen erejüket, ügyességöket, hogy adandó alkalommal ismét segíthessenek egymásnak. A vetélkedők szervezését Iléraklészra bízták, aki erre a célra az éliszi völgyet jelölte ki, és az olümposzi Zeusznak szentelték. Héraklész azonban feltételül kikötötte, hogy a versenyek idején szüneteljenek a háborúk és béke uralkodjon a földön. (Csak sajnálni lehet, hogy 10514-ben, az olimpiai játékok felúj Húsakor nem sikerült érvényre juttatni ezt a szép gondolatot.) A teljesség igénye nélkül ennyit mondhatunk az olimpiával kapcsolatos mítoszokról, de az elmondottakból is levonhatjuk azt a következtetést, hogy e mondáknak céltudatos törekvése volt: az embert, a minden akadályt legyőző férfi elejével és elszántságával ruházzák fel. Az olimpiai játékok kezdetének időpontját mint látjuk a mitológia és a történelem homálya burkolja mint Zeuszt az Olümposz csúcsán. A'alószínű azonban, hogy már a trójai háború idején Is rendeztek játékokat, erre az Iliász is utal. Később Euszébiosz krónikájában találjuk a legtöbb adatot. Szerinte az első olimpiát i. e. 1196-ban rendezték, majd i. e. 824 v. 884 körül felújították. A bizánci Kcdré- nosz 713-ro teszi a kezdetet, de említi a 776-os évet Is. Ez utóbbi az általánosan elfogadott kezdet, mert Euszébiosz krónikája ez évtől már a győztesek nevét Is felsorolja. ti felsorolásban elsőnek Ko- roibosz — az éliszi szakács — nevét említi, aki stadionfutásban aratott győzelmet. De milyen is volt Olümpla? A mitológiai megfogalmazást tükrözve Zeusz szent ligete volt, amit Pindarosz szerint Héraklész mért ki és kerített körül kb. 1,5 km* területen. Vallási központ volt tehát, Zeusz tiszteletére emelt templommal, valamint a sport és szellemi versenyek rendezéséhez szükséges épületekkel. A futók és pentatlon versenyzők a güiiinaszionban. az ugrók, birkózók. ökölvívók a palntsztráhan gyakoroltak. A legfontosabb létesítmény a kb. 215x30 m méretű stadion volt 600 láb (kb. 192 in) hosszú futópályával. A stadion mellett épült a lóversenyek és kocsiversenyek megrendezésére alkalmas, 4 stadion hosszú (kb. 770 m) és 400 láb széles (kb. 120 m) hippodromos A 14. olimpiától kezdve (i.c. :724). u stadion futáson kívül egyre több sportágbun] versenyeztek: birkózás és pentatlon 708- tól, Ökölvívás 688-tól, kocsiversenyek 680-tól szerepeltek nz ünnepi játékokon. A rendezés nz éliszlek joga volt. Ök hirdették ki a békét, és ők nyújtották át az olajfaágból font koszorút a győzteseknek, akik jogosultak lettek szobrot álliItatni maguknak. Ugyanilyen dicsőséget jelentett a szellemi verseny is, akik közül Hérodotosz, a történetírás atyja nyerte el n szellemi olimpia első győzelmét. Az ókori olimpiák 1. e. V. században érték el virágkorukat. Megszüntetését I. u. 394-ben Nagy Teodoslus császár rendelte el, és egy évvel később, Olümpiáuak a gólok által történt elpusztítása miatt, a játékok másfél évezredig szüneteltek. Hanyatlásnak indult tehát egy olyan csodálatos kultúra, amelynek Aristophanes szerint az volt a feladata, hogy az embert jobbá és nemesebbé tegye. Megszűnt e kultúrának az a Jellegzetes tulajdonsága, amit a görögök „ágon” — verseny szellemnek neveztek és ami irányította életüket. Napjainkban esak akkor rendezünk olimpiát, ha béke van. Az ókori görögök az olimpiai versenyek Idejére beszüntették a háborút. MAJOR JÁNOS 11
