Fradi-híradó (1972)

1972. április

FIATAL RFMÉNVSÉGEK Aki tavaly biztos Ferencváros győzelmet akart látni, annak esak ki kellett ballagnia a Millenárisra és megvárni, amíg elindítják a felnőtt négyezer méteres egyéni, vagy csapatversenyt, vagy a junio­roknál szinte bármelyik futamot. Az olimpiai keret két tagja, Nagy Gábor és Szűr István, valamint a tavalyi év legjobb négye?rese, Hóbor Lajos kívánságra szállí­totta a győzelmeket az említett számokban. A válogatott négy­ezres csapatnak Is tagjai voltak. Csupán ők hárman fémjelzik az FTC kerékpáros szakosztályát, és esak a pályán? Egyértelműen nem ez a válasz, mivel több Fradls- ta is koptatta u Millenáris töre­dezett betonját és az országutakon Is fel-feltűntek a zöld-fehér mezes kerekesek, akik remélhetőleg előbb-utóbb majd felzárkóznak Szűrékhez. Ezek közül a legesélyesebbeket, a Ferencváros kerékpáros szak­osztályának három fiatal remény­ségét mutatjuk be. Bodnár József. Tulajdonképpen nem­csak reménység, hiszen komoly, rangos felnőtt ver­senyeken is helytállt már. Az elmúlt évben például két felnőtt országos baj­noki érmet szerzett. (Az 50 km-es országúti páros bajnokságon Nagy Gábor társaságában, és tagja volt a 4000 m-es bajnok pálya­csapatnak.) A saját kor­osztályában, a junioroknál pedig az összetett ország­úti bajnokságban második lett. Kilenc versenyen ha­ladt át győztesként a célon. A válogatók is felfigyeltek már rá és az Olimpiai Kupán helyet kapott a 100 km-es utánpótlás vá­logatott csapatban. Ha a tizenhat-tizennyolc éves „kiöregedett” úszókat, tornászokat nézzük, akkor fiatalnak sem mondható, hiszen megünnepelte már a BODNÁR JÓZSEF BÉCS TIBOR 20 huszadik születésnapját is. A pedáltaposók világában azonban ritkán találunk tizennel kezdődő bajnoko­kat. Jópárezer kilométert bele kell dolgozni a lábak­ba, sok-sok kudarcból és sikerből kell összeállítani a taktikai tárházat, hogy végül a legerősebb mezőny­ben is ne csak hiú vágy le­gyen a dobogóra állás. Bodnár Józsefnek min­den reménye meg lehet, hogy valóban ne csak vá­gya legyen a siker. A csen­des, céltudatos, szorgalmas típusú versenyzők egyike, aki „meg tud halni” a biciklin. Szinte csak ezzel magyarázható, hogy tavaly ilyen jó eredményeket ért el, hiszen a négy éves kerékpáros pályafutása alatt az utóbbi kettőben katona volt. Emiatt ért­hetően nagy hátrányba ke­rült a civil ellenfeleivel szemben. Egyik edzője, Schiller- wcin István elsősorban or­szágúti versenyzőnek tart­ja, hiszen jól megy hegyre, jó iramérzéke van, csak PAPP LÁSZLÓ még a mezőnyben nem elég figyelmes, gyakran „el­alszik.” Természetesen a pályán, az időfutamverse- nyekben sem esélytelen. A következő két fiú az évek számát tekintve is a legfiatalabb közül való. Mindketten tizenhat éve­sek és tavaly még a serdülő korosztályban hajtottak. Idén bekerültek az ifjúsági válogatott keretbe, azok közé, akiktől 1973-ban, az első ízben megrendezendő ifjúsági Európa-bajnoksá- gon sokat várunk. Bécs Tibor Erős felépítésű, gyors­lábú, „vagány”, igazi sprin­ter tehetség. Az elmúlt év­ben egy futamban három azonos egyesületbelivel sor­solták össze. Egy előtte, egy mögötte, egy pedig mel­lette ment. Ilyen „disz- kíséretet” csak államfők szoktak kapni. Aztán egy pillanat — hogy hol bújt ki a védőgyűrűből talán még ő sem tudja és a három ellenfél már valóban csak kísérte —■ tisztes tá­volból. Könnyedén nyerte meg Budapest repülő baj­nokságát és csak egy hibás szabálymagyarázat miatt nem küzdhetett meg az országos bajnoki címért. Pályaversenyző létére győ­zött az országos hosszú­távú bajnokságon is. Saj­nos nem elég szorgalmas és taktikai kelléktárán is van mit bővítenie. Papp László Ami Bécsből hiányzik (a szorgalom), az bőségesen megvan Pappnál. Fiatal kerékpárosok között ritka az ilyen céltudatos ver­senyző. Talán édesapjától örökölte, aki válogatott or­szágúti és pályaversenyző volt. Bár Papp elsősorban országúti menő, hiszen ta­valy megnyerte az idény­nyitót, az országos idő­futam bajnokságot és Bu­dapest hosszútávú bajnok­ságát, de tőle sem idegen a pálya. Jól szerepelt ott is az időfutamokban és az arany­jelvényes ifjúsági szintet — Béccsel együtt — a két­ülésesben teljesítette. Edző­je Sipos Zoltán szerint — aki szívósság, akaraterő szempontjából szintén jó példa lehet a fiatal fiúnak — a legjobb úton halad, hogy jó kerékpáros váljék belőle. KOCSI TI BOB ■ Mirsudtt kupac! fis a Feri egészen lent van . . . Semmi az egész. Minden- nap villamoson utazik a mun­kahelyére Anyukám azt mondta: mosa­kodjak. egyek, végezzem el az Iskolai feladatomat és utána melletek játszani, öl pere múlva itt vagyok . . . Ha kívánja, elmagyarázom, miért esett lesből a maguk gólja . . . — Nem látom bíró sporttárs, milyen színű? komádl István rajza

Next

/
Thumbnails
Contents