Fradi-híradó (1972)
1972. január
Feltörnek a tornászok Fejlődölt-e a Ferencváros torna szakosztálya? A válasz egyértelműen pozitív. Az 1971-es esztendőben a zöld-fehér versenyzők előreléptek: eredményesen szerepeltek a különböző bajnokságokon, s ami talán a jövőre nézve is legígéretesebb tényező, erősödött az edzői gárda, és ennek nyomán javult a szakmai munka. A zöld-fehér színekben a különböző minősítésű és korosztályú bajnokságokban mintegy százan versenyeznek és velük tíz edző foglalkozik rendszeresen. A SZÁMSZERŰ EREDMÉNYEK a következők: országos bajnokságon hét első helyezés, négy második, három harmadik, két negyedik, egy ötödik és két hatodik helyezés a fiatalok korcsoportjában. Budapest- bajnokságon hat első helyezés, egy harmadik helyezés. A seregszemle versenyeken egy második helyezés és két harmadik helyezés. A felnőtt válogatottban Tihanyi és Magyar (Magyar Zoltán az ifjúsági válogatottnak is tagja, míg Reggel Ferenc a B-válogatottba kapott besorolást. Mutatkoznak gondok is, például az, hogy az elmúlt két esztendőben a volt ifjúsági válogatott Kőműves és Iván, az első osztályú minősítésű Ács, a most ifjúsági válogatott Si- vadó és Csoszor a Testnevelési Főiskola hallgatója lett. Az ő pótlásuk most az egyik legfontosabb feladat, hiszen a csapat megérzi majd hiányukat. A szakosztály legnagyobb húzóerői a válogatott kerettagok. Közülük Tihanyi András számtalan dicsőséget szerzett már a zöld-fehér színeknek. Volt mesterfokú bajnok is. ö szerezte meg az aranyérmet talajon, számon tartják róla, hogy hazánkban Tihanyi ugrotta először a dupla szaltót. Azóta már mások is teljesítik ezt a nehéz gyakorlatelemet, de kevesen olyan szépen, és olyan magasan, mint a ferencvárosi válogatott. Sajnos, sérülések akadályozták eredményességében, de ha „összeszedi magát”, bekerülhet az 1972-es olimpiai csapatba. A torna szakosztály nagy reménysége, a 18 esztendős Magyar Zoltán, most áll érettségi előtt. Lólengésben mesterfokú bajnok, talajon ezüstérmes lett, míg az összetettben a 6. helyen végzett. Világviszonylatban is kiemelkedően jó lólengés gyakorlata, igen magas anyagerőssége és elegáns előadásmódja miatt. A Leningrád—Budapest viadalon Magyar Zoltán teljesítményét külön- díjjal jutalmazták. A FIATAL TORNÁSZ tíz éve dolgozik a torna szakosztályban. Felfedezője és mestere Vígh László a modern torna híve, a kemény edzések képviselője, kezdettől fogva bízott abban, hogy Zoli rövidesen bekerül az élvonalba. Együttműködésük állandóan javul és a mester megszerettette tanítványával a tornát; már-már fékeznie kell lelkesedését, buzgalmát a gyakorlásban. Nevelői tevékenységének dicsérete, hogy Magyar Zoltán nem ijedt meg a sikerektől és nem is bízta el magát, s szinte kizárólag rajta és felkészülésén múlik, hogy az olimpián a pontszerző magyar tornászok közé jut-e. 1972 a müncheni olimpia éve. A szakosztály természetesen a legnagyobb áldozatokat is meghozza, hogy számításba vehető tornászai megállják helyüket. E mellett folytatják utánpótlásnevelő tevékenységüket is. — 1972-re előreláthatólag tíz edző működik majd a Ferencváros torna szakosztályában — mondta Iván László, a szakosztály elnöke. — Az Magyar Zoltán a lovon eddig függetlenített Nagy Tamás mellé még egy edző kerül. Ezenkívül nyolc társadalmi mester segíti majd a tornászokat, közülük a legkiválóbbak: Harmat József, sok ismert fiatal tornász nevelője, Vígh László, Koltai László és a veterán tornász, Körmendi Pál, aki még harmincévesen is rendszeresen versenyez és edzősködik. A FELKÉSZÜLT SZAKVEZETŐK keze alól egymás után bontogatják szárnyaikat az ifjú tehetségek. A 14 esztendős Farkas Árpád — Koltai László tanítványa — a serdülő korcsoport nagy erőssége. Az egyéni bajnokságon sérülten is második lett, kitűnő gyűrűn és nyújtón is. Vámos István ugyancsak „a Koltai-fiúk közé” tartozik, s a serdülő bajnokságon helyezésekkel hívta fel magára a figyelmet. Az 1972-es program lehetőségeket ígér arra, hogy a torna szakosztály tovább fokozza tevékenységét, ösz- szehangolták a felnőttek, az utánpótlás és a sportiskolások tevékenységét, mert azt vallják, hogy a három együtt adja a Ferencváros jövőjét. Számba vették a felszerelésigényeket, a tornatermi lehetőségeket. Megtartják a József Attila- telepi, a Telepi utcai, a Szamuely utcai, a Soroksári úti bázisokat; azt ígérik, hogy 1972-ben még eredményesebben szerepelnek, mint az idén, 1973-ra pedig már biztosan olyan ifjúsági tornász-csapattal rendelkeznek, mint korábban, amikor sorozatban nyerték az országos bajnokságokat. SIROKMÁNY LAJOS 16
