Fradi-híradó (1971)

1971. október

Javában folyik már a bajnokság, de a Fradi Híradó kötelessége, hogy visszatekintsen az elmúlt idényre, a nagyszerű második helyre, amelyet a Képes Sport így értékelt: „Egysé­gesebb, taktikailag fegyelmezettebb gárda lett a Ferencváros, mint a ko­rábbi bajnokságban volt. Egyenle­tes teljesítményének s lelkes csa­patjátékának köszönheti az 1970— 71-es labdarúgó bajnokságban elért második helyet. Legmegbízhatóbb alakzatának a hátvédsor bizonyult, de — a gyakori változtatások ellené­re — a csatársor is kitett magáért, a rangadó mérkőzéseken lelkesedésük, küzdeni akarásuk meghozta a sikert. A tavaszi fordulóban mesterhármast értek el, legyőzték az Újpesti Dózsát, a Bp. Honvédőt és a Vasast. A Páncsics vezérelte hátsó alakzatot nagyszerű­en segítette az új szerepkörben be­mutatkozó Bálint. Az újra magára talált Juhász István pedig a forduló legjobb ferencvárosi játékosa volt. Csanádi Ferenc sikeres bajnoki sze­replést ért el csapatával.” Ez a tömör bírálat megfelelő hely­re teszi az értékes eredményt, amely teljesen függetlenül attól, hogy az elmúlt idényben a magyar bajnok­ság színvonalát illetőleg megoszlot­tak a vélemények. Nehéz ilyen vo­natkozásban csalhatatlan bírálatot mondani, mivel nem centiméterrel vagy versenyórával mérhető sport­ágról van szó. Az angolok például a saját bajnokságukat tartják a leg­színvonalasabbnak Európában, az olaszok szintén a magukéra esküsz­nek. Mi pedig saját szemünkkel is meggyőződhetünk arról, hogy az an­gol vagy az olasz bajnokságban is akadnak szép számmal gyengécske mérkőzések. Csanádi Ferencnek a véleménye szerint ez összefüggésben van azzal, hogy az egész világon a változás időszakát éli a labdarúgás. Mind­ezek a körülmények rengeteg egyéb szakproblémát hoznak a felszínre. Megváltozott maga a játék ritmusa, más játékos-típusok alakultak ki. Ezzel is érzékeltetni kívántuk: az edzői feladat — sok egyéb melletti — nehézségeit. E kis kitérő után szóljunk ismét az elmúlt idényről. A Ferencváros tavaszi első lett legyőzte a bajnok Újpesti Dózsát, a Vasast és a Bp. Honvédőt, nem ka­pott gólt hét mérkőzésen és vég­eredményben másodiknak kötött ki. — Amikor az idény elején átvet­tem a csapatot, öt mérkőzésből négy ponttal rendelkeztünk és ha nem lettek volna a jutalompontok, ak­kor ... Szóval elég siralmas volt a helyzet, ahhez járult még a demora- lizáltság. Mindez sok gondot oko­zott, de hamarosan sikerült olyan légkört teremteni, amely a további munkát elősegítette. A baráti kap­csolatok javítása, az ellentétek elsi­mítása nem kis feladatot jelentett, de — sikerült. És az őszi idény vé­gén már a negyedik helyen végez­TOVÁBBRA IS AZ ÉLEN MARADNI tünk, ami az akkori helyzetet fi­gyelembe véve rendkívül megnyug­tatónak bizonyult. így emlékezik vissza Csanádi Fe­renc edző a kezdeti időről. Megfele­lő nyugodt légkört tudott teremteni a csapaton belül, lényegesen megja­vultak az egymáshoz való kapcsola­tok. Ezt alapfeltételnek tekintette. Elképzelései helyesnek bizonyultak Lelkes, odaadó együttes formálódott. Szakmai vonatkozásban is jelentős előrelépés volt tapasztalható. Még erőteljesebb, szilárdabb lett a véde­lem. Géczi újra elérte régi nagy formáját, válogatott lett. Előtte pe­dig Páncsics Miklós vezérletével sziklaszilárd védőlánc alakult ki, a tapasztalt Novák Dezsővel, vala­mint a fiatal, idén beérett Bálint Lászlóval, akinek Csanádi találta meg az igazi szerepkörét. Nagyszerű­en egészítette ki ezt a sort Vépi Pé­ter is. Mindezek a „műveletek” azt eredményezték, hogy a Ferencváros ma olyan védelemmel rendelkezik, mint kevés klubcsapat Európában. A középpályán Juhász István íor- majavulása jelentett nagy többletet a csapatmunka szempontjából. A tá­madósor olykor sziporkázott, de volt, amikor mérsékelten játszott. Mint jelentős pozitívumot kell te­kinteni Szőke lendületét, Braniko- vits gólképességét, helyzetfelismeré­si készségének javulását. Örök té­ma: az összeállítás. — Nem vagyok híve a gyakori cserélgetéseknek. Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget a bizonyítás­ra. Ez egy-két mérkőzésen nem le­hetséges. Ha később sem sikerül,, akkor természetesen kényszerű lé­pések következnek. Az új idényben még gyorsabbá kell tennünk táma­dójátékunkat, ki kell küszöbölni a körülményeskedést, ami fékezi az eredményességet. Kü például nagy reményekkel jött annak idején a Ferencvárosba, de eleinte keve­set bizonyított. Most jó úton van. Senkit sem ejtünk el, mindenkit fel kell használni megfelelő időben, megfelelő alkalomkor. Ez vonatko­zik elsősorban a Fradi nagy „öreg­jeire”. Jelen esetben az öreg szót idézőjelben említem, hiszen olyan játékosokról van szó, akik régen vi­selik a zöld-fehér mezt. Tapasztalt- ságukra szüksége van ennek a fia­tal együttesnek. Űj idény, új remények — Továbbra is ott akarunk az élen maradni, újra az első három hely valamelyikét tűztük ki célnak, — így vélekedik Csanádi Ferenc. — Sokat, az eddiginél még többet kell tenni ennek érdekében. Mások is pályáznak a dobogós helyre, tehát nehéz lesz megvédeni. Ügy vélem azonban, a csapat minden tagja tö­kéletesen tisztában van ezzel. Meg­emeltük az edzések intenzitását, új taktikai elképzeléseket dolgoztunk ki. Sajnos, erősítésünk nem sikerült. Üj fiatal játékosainkra egyelőre alig számíthatunk, később tálán Ződi, vagy Bánáti kerülhet szóba. De ne­kik is, akárcsak a többieknek na­gyon sokat kell fejlődniök. A Ferencváros tehát változatlanul megpályázza a második helyet, ver­senyben akar maradni. De a szur­kolók akkor örülnének a legjobban, ha ezüstérem arannyá változna az év végén. Annyi tény: a szakveze­tés, a játékosok mindent elkövet­nek ennek érdekében. VARSZEGI JANOS A KS színes melléklete volt ez a kitűnő felvétel. Allé sor, balról: Dóka György gyúró, Novák, Juhász, Gulyás, Géczi, Bálint,. Vépi, Páncsics, Csanádi Ferenc edző. Lent: Tátrai, Füst, Szőke, Branlkovits, Albert, Bákosl, Mucha, Németh, Bartoslk

Next

/
Thumbnails
Contents