Fradi-híradó (1971)
1971. április
Tevékeny, szorgalmas, lelkiismeretes — hallottam a rövid, de tömör jellemzést Árvainéról, a tekézöről. Sportpályafutása, élete, nyitott könyv. Hölgyről lévén szó, nem illik életkorról beszélni, elég ha azt mondom, hogy kinőtt a teenager korból és egyetemista fia van. A válogatottságtól önként vonult vissza, mint aki megértette a nemzedék- váltás ügyét, s nem gördített akadályt a fiatalok érvényesülése elé. Ennek ellenére nem csökkentette edzésadagját, szorgalma és lelkiismerete éppúgy viszi a tekepályára, mint azokban az emlékezetes napokban, amikor a budapesti Európa- bajnokságon éppen az ő nagyszerű teljesítményével nyert a női csapat aranyérmet. Erről is, mint mindenről, rendkívül szerényen emlékezik. Valósággal úgy kell a szót kihúzni belőle. RÉGMÚLT VILÁGCSÚCS — Igen, a budapesti Európa- bajnokságon világcsúcsot dobtam, s ez valóban nagyot lendített a csapat eredményén. De hol van már az a világcsúcs ? Régen elmúlt! Azóta többször és többen megjavították. 1964- ben történt... Igen, az az érem, vitrinem legkedvesebb darabja. — l5s utána? — Még két év a válogatottban. 1966-ban vonultam vissza a válogatottságtól. A következő évben pedig egyesületet cserélt. — Átkerültem az FTC-hez és ezzel régi vágyam teljesült. Tizennyolc év alatt összesen három egyesületnek voltam tagja. A minisztérium sportkörének, ahol elkezdtem tekézni, utána a MÁVAG-nak és most az P'TC-nek. — Nem bánta meg, hogy tekéző lett? — Egyáltalán. Sok öröm és kedves élmény forrása volt a tekézés. Igaz és mindig komolyan is vettem. A sport olyan dolog, hogy csak komolyan érdemes csinálni. — A teke nem tartozik a népszerű, publikált sportágak közé. Ezzel az energiával több, jobban kamatozó sportban is lehetett volna sikert elérnie. TEKÉZNI IS CSÁK KOMOLYÁN LEHET — Nem. Én, ugyanis elég későn kezdtem sportolni. A középiskolában kosaraztam, úsztam, atlétizál- tam, de a tekézéshez a véletlen vezetett, s már akkor a többi sporthoz idős lettem volna. A TEKÉZŐNEK NINCS KORA Most már kézenfekvő a kérdés, hogyan is állunk a tekézéssel, amelyet nem lehet abbahagyni, viszont bármikor el lehet kezdeni. — A tekézűnek ezek szerint nines kora? — Hát kora van éppen, csak legfeljebb ez nem látszik meg. Tényleg, akármikor el lehet kezdeni, igaz, hogy nem garantálhatja az ember a sikert, de a mozgás, a versenyzés örömét feltétlenül. Á nyáron emlékszem láttam az öreg Fiúk Bajnokságán a nyolcvanötéves Konrád bácsit, amint ledobta mind a száz dobását és — nem is lett utolsó! Ez a nagyszerű a tekézésben. — A Fradiba a válogatottságtól visszavonult Arvniné került. Hogyan fogadták? — Kedvesen. Régi vágyam teljesült ezzel. Nálunk ugyanis az FTC családi hagyomány. Még édesapámtól származik, aki szenvedélyes Fradi szurkoló volt. A csapatnak pedig úgy gondolom, hogy hasznára szolgáltam, mert miután visszavonultam a válogatottságtól, még elértem válogatott nívójú eredményeket. — Hány edzése van? — Heti két alkalommal veszek részt edzésen, 120—140 dobást végzek. — Nem fárasztó? — Nem, még soha sem hagytam ki edzést, sőt jól esik a napi munka után ez a mozgás. — Mi u munkája? — A Pamutfonóipari Vállalat gazdasági igazgatója mellett vagyok titkárnő, s mióta a diktafont feltalálták, mindig van mit csinálnom. RANGLISTA VEZETŐ A beszélgetés végére toppan be a férj, hozzá kell tenni, hogy szerencsére, mert Árvainé ha saját erényeiről, érdemeiről kell beszélni elég feledékeny. Árvái Dezső viszont „kiegészítette” az interjút, azzal, hogy felesége azon a bizonyos budapesti EB-n, egyéniben negyedik lett, s csak három fán múlott, hogy nem első. S hogy 1969-ben és 1970-ben Tízek bajnokságát nyert, hogy a teke szövetségben a nyilvántartást ő vezeti, katonás sorrendben sorakoznak az eredmények, s ha a női ranglista élén nem is az ő neve olvasható, azért a ranglistát ő vezeti, mert minden hétfőjét erre a társadalmi munkára áldozza. Éppen 1970. november 7-én a társadalmi munkáját jutalmazta az MTS OT a Sportérdeméremmel. Sportolói pályafutásának pedig a Kiváló sportoló cím a jutalma. A Fradiban pedig, ahol sorra nyerik a csapatbajnokságokat, jól érzi magát. Szereti sporttársnőit, szereti a versenyeket, s legjobban azt, hogy mindezt az FTC színeiben éri el. — Igazán jó kollektíva van nálunk együtt a szakosztályban, s az egyesületben is megbecsülnek minket. Nem vagyunk mostohagyerekek, mint ahogy sok helyen erről sporttársaink panaszkodnak. Igaz, hogy mi mindent meg is teszünk azért, hogy becsüljenek minket. Ha van valami, amire büszke vagyok, úgy az egyetemista fiamon kívül az, hogy a Fradiban a teke a legeredményesebb szakosztályok közé tartozik. — Visszavonulás? — Egyelőre nem foglalkozom vele, addig sportolók, amíg a Ferencvárosban szükség van rám, s utána szép emlékekkel és elégedetten fogok visszavonulni. Árvái Dezsőné elégedett ember. Sportolóban ritkaság. HÉTI ANN A Kormányos négyes Leu gyei Gyula raj/, a 13
