Fradi-híradó (1971)

1971. július

pességű lelátó övez. Az egyesület vezetői — helyesen — ragaszkodtak a Ferencvároshoz, a kerülethez. Jelképes összegért Dr. Springer Ferenc kitűnő szer­vezőképességének köszönhető, hogy tervük érdekében aktivizálni tudta az FTC-vel rokonszenvező fővárosi tisztviselőket, akik felkutatták a leg­megfelelőbb területet. Sikerült meg­nyerni Bárczy István főpolgármester támogatását is. Springer dr. kitűnő diplomáciai érzékkel támasztotta alá Bárczy István célkitűzését, aki mo­dern, európai nagyvárossá akarta fejleszteni Budapestet. A korszerű FTC sporttelep létesítése is szerve­sen illeszkedett ebbe az elképzelés­be. Ennek a tervnek köszönhető, hogy a főpolgármester javaslatára 1909. július 7-én Budapest törvény- hatósági bizottsága az Üllői úton át­engedte a kívánt területet az egye­sületnek és a határozatot ugyanez év augusztus 18-án jóvá is hagyta. A telek használati szerződést 1910. március 15-én kötötték meg, egye­lőre 10 évre. A szerződés kimondta, hogy a Főváros bérdíjat nem kér, csupán a földesúri jog elismerése­ként évente egy jelképes összeget — 20 koronás aranynak megfelelő ér­téket — kell fizetni. Olyan kitétele­ket is tartalmazott a szerződés, amely az egyetemes magyar sport ügyét is szolgálta. így például az FTC köteles volt esetenként a ta­nuló ifjúságnak ingyen átengedni a sporttelepet. Megfelelő díjazás elle­nében más sportegyesületek is igénybevehették. A Corinthián díj győztes csapata. Álló sor: Malaky Mihály, Rumbold, Fritz, Manglitz, Horváth. Középen: Weinber, Bródy, Gorszkl. Lent Rónai, Weisz, Koródy, Schlosser, Szeltler. az egyesület. Ha egy-két koronával is, de minden ferencvárosi lakos hozzájárult kedvenc csapata pálya­építésének költségeihez. És, hogy mennyire önzetlen, ne­mes szándék vezette a szurkolókat, azt azzal is bizonyították, hogy egy- egy szép győzelem után —, ami ak­kor nem ritkán fordult elő — szá­zával ajándékozták részvényeiket az egyesületnek és ezzel lemondtak a részvények után járó osztalékról az egyesület javára, összefogásuk, se­gítségük, nemes tettük nélkül aligha épült volna fel az FTC [új otthona. Az egyesület vezetői 1910 őszén megindították az építkezést. Buda­pest élénk érdeklődéssel figyelte a munkálatokat, amelyek olyan gyors ütemben haladtak, hogy 1911 január­jában már csak az utolsó simításo­kat kellett elvégezni, és februárban már megnyithatta kapuit Budapest első nagy sportlétesítménye, az Ül­lői úti FTC pálya! A Soroksári úttól tehát végleg bú­csút vett egyesületünk — az ott levő berendezéseket építményeket önkölt­ségi áron átadták a KAOE-nak — és ez a búcsú jelképesen azt is jelen­tette, hogy lezárult az FTC történe­tének első szakasza. A hőskor... NAGY BÉLA A Fradi Híradó postájából Megindul a tervezés A telek hivatalos átvétele után megindult a tervezés Mattyók Aladár építészmérnök elgondolásai szerint. Mattyók Aladár személyében avatott kezekbe került a tervezés fontos fel­adata, mert fiatal korában egyesüle­tünk sportolója volt, majd a klub igazgatójaként is tevékenykedett, a későbbiek során pedig tervei alapján épült fel a BEAC, BSZKRT, BBTE, MAFC, PÁC—PEAC pálya, vala­mint Hajós Alfréddal közösen terve­zett Testnevelési Főiskola és a Csá­szárfürdő uszodája is. Az FTC pálya tervei viszonylag gyorsan elkészültek. Az építkezéshez szükséges tőke egy részét a Ferenc­városi Versenypálya r. t. részvények kibocsátásával teremtették elő. Pár­tolótagok, szurkolók, vezetők, ferenc­városi polgárok fogtak össze a ne­mes cél érdekében és 15 000 aranyko­rona értékben vásároltak részvénye­ket. Az építkezés költségei 500 000 aranykoronába kerültek, a különbő­zetet azonban a bevételből fedezte Gergely Richárd, Budapest. 1913- ban kilenc FTC játékos szerepelt a magyar válogatottban. Az osztrákok elleni csapat ugyanis a következő volt: Zsák — Rumbold, Payer — Bíró, Bródy, Blum — Weisz, Tóth, Pataky, Schlosser, Borbás. Tehát csak Bíró és Zsák volt más egyesü­letiből. Kovács Ferenc, Szeged. Igaza van. Berkessy Elemér edzője volt a Fra­dinak. Bencze Ferenc, Budapest. Az 1931 —32-es bajnoki évadban nyert 100 százalékos bajnokságot a Ferencvá­ros. A legtöbbször a következő csa­pat szerepelt: Háda — Takács I, Ko­rányi — Lyka, Sár ősi, Lázár — Tán­cos, Takács II, Turay, Toldi, Kohut. Játszott még: Amseil, Bukovi, Papp, Berkessy, Szedlacsik. Dranner Mihály, Budapest. Az 1954-es évadban a Bp. Honvéd nem használhatta a saját pályáját és ami­kor pályaválasztó volt, „idegenbe” ment. így öt alkalommal szerepelt az Üllői úton, sőt Csepelre és a Me­gyeri útra is vitte ellenfeleit. Lantos Mihály, Budapest. Tátos Nándor 1939—1946-ig egész sereg úszóbajnokságot nyert az FTC szí- neiben, csúcstartó volt 400, 800 és 1500 méteren. Pikó Márton, Budapest. Az 1943— 44-es labdarúgóbajnokságban a Nagyváradi AC 49 ponttal lett első Ferencváros (36 pont) előtt. A két NAC—FTC mérkőzés 0:1, illetve 5:l-es eredménnyel végződött. Dárdai Imre, Budapest. Az 1948— 49-es bajnokságban a Ferencváros a következő csapattal szerezte meg az elsőséget: Hemni — Rudas, Szabó — Kéri, Csanádi Á., Lakat — Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor. Sze­repelt még: Kispéter, Hernádi, Hor­váth, Mindszenti, Tihanyi II, Villá­nyi II, Anda. A góllövőlistán Deák 59 góllal végzett az első helyen. 5

Next

/
Thumbnails
Contents