Fradi-híradó (1970. szeptember)

HEGYCSÚCS - MÜNCHEN ELŐTT Ha Gyarmati Andreáról volt tzó, évek óta gondban voltak a szakemberek, hogy hová is számítsák: a jövő nagy re­ménységei, vagy a jelen nagy­ságai közé. Bátran, mindkét kategóriába sorolható. A vízi­világban különben sem szo­katlan jelenség a felnőtteket verő gyerekek. Az ausztrál csodagyerekek óta különben sincsenek csodák. A stopper Gyarmati Andrea sem cso­da. Ha valamit egyáltalán cso­dálni lehet, akkor az végtelen céltudatossága és uszodaszere- tete. Mindkettőt volt kitől örö­kölnie. Régi „vizescsalád’’ sar­ja. Olimpiai bajnok anya, olimpia bajnok apa ... Senki sem csodálkozott tehát azon, hogy Andrea négyéves ko­rában már tudott úszni, s nyolcéves volt, amikor az első hivatalos versenyen elindult. És van egy stopperórája, amelyre a következő dátum van bevésve: 1958. szeptember 13. Ezen a napon úszott sza­bályosan, kifogástalan stílus­ban huszonöt métert. Aján­dékba egy stopperórát kért. — Minek neked stopper, hi­szen nem is ismered még a számokat? — kérdezte a ma­ma. — Majd fogom! — felelte Andrea. S az első huszonöt méter emlékére megkapta az órát, amelynek számlapját nem is ismerte, de már akkor, négy­éves korában biztosan tudta, hogy erre az órára szüksége lesz, mert a számokkal, a má­sodpercekkel, tizedmásodper- cekkel harcolni fog. De senki ne higgye, hogy a szülői hiúság erőszakolta az uszodába. Nem! Egyszerűen nem kerülhette el az uszodát. Akár apjával töltött időt, akár anyját követte, az út mindig valamelyik uszodába vezetett. Tetszett is neki ez a víziélet. Bukfenc a vízben A víz, még a későbbi jó úszók számára is idegen elem, amivel megbarátkozni — fel­adat. Gyarmati Andrea szá­mára attól a pillanattól fogva, amikor a Szőnyi úti uszoda gyerekmedencéjébe lépett, jó mulatságot, játékot jelentett. És biztonságot. Ügy bukfence­zett a vízben, mint más a sző­nyegen. Fáradhatatlanul ját­szott, mókázott, mint ahogy játszik és mókázik ma is. Víz­ben és parton. Mert eredményei ellenére is jókedvű, vigyori kamasz ma­radt. Pedig Gyarmati Andreának ma már nem csupa bukfenc, csupa móka az uszoda, hanem kemény munka is. Eredmé­nyeit talán éppen az aranyoz­za be, hogy mindezt nem te­kinti „napszámnak”, kemény és kegyetlen edzésmunkának. Székely Éva, az edző-mama, Andrea születése óta egy fü­zetbe jegyzi az adatokat. Előbb a testsúly és növekedés adatai sorakoztak, később az uszodai fejlődés számai. Az új pillangókisasszony olyan fejlődést ért el, hogy ámul a világ. Igazán gyerekfejjel tagja volt a mexikói olimpiát járt magyar küldöttségnek, s a nagyok között is legnagyob­bak versenyén felcsillantotta a magyar úszósport jövőjét. Andrea a világ legjobbjai kö­zé úszta magát Mexikóban. Jöhet a folytatás! — nyugtáz­tuk itthon az eredményt. Olimpiák között - félúton Megjárta, „megúszta” Mexi­kót, s ezzel nem is volt kér­dés többé, hogy a jövő, vagy a jelen nagyságai közé kell-e sorolni. A jelent és hosszú időre a jövőt is jelenti. Két olimpia között, félúton ezt most, Barcelonában bebizo­nyította. A torinói Európa-bajnokság óta nem állt magyar úszónő a győzelmi dobogó tetején. Ti­zenhat év után Andu került fel először. A hosszú szünet és elkeserítő várakozás csak növeli sikerének fényét. Ma már mindenki tudja, hogy a sport rohanó világában nem könnyű győzni, a sikernek ál­dozatos ára van. De talán még ennél is nehezebb — veszíteni. Es Gyarmati Andrea félúton — a barcelonai Európa-baj- nokságon éppen egy vereség­gel kezdett. Egy pici, .alig ve­reséggel, egy karcsapásnyi, egy benyúlásnyi vereséggel. De mégis vereséggel. 100 há­ton — második lett. Aggódó szeretet kísérte további lép­teit. Vajon megújul-e ezen az EB-n? Vajon elég erős-e vere­ség után győzni? A kérdés, csak a 100 méte­res pillángóúszás döntőjéig volt kérdés. Azután, hogy ez a csupa mosoly gyereklány, fel- nőttes komolysággal megjelent a rajtkövön, s nekivágott a távnak bizonyos volt, hogy véghez viszi a legnagyobb tet­teket: beváltja a reményeket, esélyeket ,s mindezt egy ve­reség után. Már az ezüstérem is siker­nek számított. Az Európa-baj­nokság maga volt a beteljesü­lés. És most? Jönnek a hétköznapok. Az ETC népszerű versenyzőjének Barcelona — állomás volt a pályafutásában. Nagyon fon­tos, nagyon emlékezetes ál­lomás, sikeres állomás. De a jövőt tekintve azt mondhatjuk, két olimpia kö­zötti — hegycsúcs ... RÉTI ANNA 'Í^UMS2. Megerősített védelem (Lengyel Gyula rajza) 7

Next

/
Thumbnails
Contents