Fradi-híradó (1970. június)
Kellemes gondolt a kézilabdázóknál 1969. évi női kézilabda-bajnokcsapat Az idősebb szurkolók még bizonyára emlékeznek arra, hogy évekkel ezelőtt a kézilabda mérkőzéseket labdarúgó pályákon rendezték, és gyérszámú közönség figyelte, hogy lassú húzásokkal, hogyan játszók át a játékosok a hosz- szú pályát. Amikor a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elhatározta, hogy kispályára és fedett pályára viszi a mérkőzéseket, felgyorsult a játék ritmusa, potyogtak a gólok és egyre több nézőt hódított meg ez a szép és érdekes sportág. A rohamos fejlődés törvényszerűen kötelezte egyesületünket is, hogy kézilabda szakosztályunkat megerősítse és úgy a hazai bajnokságban, mint a nemzetközi versenyeken ne maradjon el az élvonaltól. Kérdés, hogy ezt a célt hogyan valósították meg szakvezetőink és játékosaink? Női kézilabda csapatunk évek óta az NB l legerősebb együttese. Elek Gyula edző irányításával 1969-ben is biztosan nyerték az országos bajnokságot, több játékost adnak a magyar válogatottba, és nemzetközi mérkőzéseiken is eredményesen szerepelnek. E szép sikersorozatban nem kis része van utánpótlásunknak, — ifjúsági és serdülő csapatainknak — akik nem állnak annyira az érdeklődés reflektorfényében, mint felnőtt női csapatunk. Pedig olyan játékos garnitúrával rendelkeznek, akik 1967tői sorozatban nyerték az ifjúsági szabadtéri és terembajnokságokat, kupaküzdelmekben is az élen végeztek, és nem utolsósorban az ifjúsági válogatottnak is bázisát jelentik. Sajnos tartalék csapattal az NB l-ben nem rendelkezünk. Ezért problémát okoz — szerencsére kellemes problémát — az ifjúsági korból kiöregedett játékosok foglalkoztatása. A felnőtt csapatba bekerülni, rendkívül nagy teljesítménynek számít, mert a bajnokcsapatból kit lehet kihagyni? Az elmúlt évben csak egy kivétel volt: a még 1970- ben is ifjúsági korú Csiha Magda már tavaly is tagja volt a felnőtt csapatnak, ez évben pedig az FTC egyik leggólerösebb játékosa lett. De hol játszanak majd a többi fiatalok — Chmelár, Karakal, Kruzlicz, Eilep, Hegedűs — akik 1970-ben már kiöregednek az ifjúsági csapatból? Nagy gond ez Tódás János ifjúsági edzőnek — nem vitás! Az eredmények azonban köteleznek. A szakosztály vezetősége biztos abban, hogy az idősebbek megértésével, segt- tőkészségével megtalálják annak módját, hogy a fiatal játékosok is játszhassanak, s megszerezzék azt a rutint, ami az elkövetkező évek eredményes szerepléséhez elengedhetetlenül szükséges. Erre nézve szép bizonyíték, hogy az említett ifjúsági játékosok mát együtt alapoztak a felnőtt csapattal a tél folyamán. Férfi szakosztályunk as NB l B. osztályban szerepel. 1969- ben végig versenyben voltait a bajnoki címért. Nagyon akartak a fiúk, és talán ez 9 görcsös akarat okozta, hogy 9 végén nem sikerült. Elkeseredésre, azonban nincsen ok, mert szép sikerekkel is dicsekedhetnek: 1969-ben a Buda-i pesti Vörös Meteor Nemzetközi tornáján a második helyen végeztek, NB 1 -es csapatokat megelőzve, másodízben megnyerték a Tessedik kupát — a magyar bajnok Elektromos előtt — és az MNK-ban is eljutottak a legjobb hat közé. Nem kis eredmények ezek. Dékán Rezső vezető edző ét Tóth Jenő ifjúsági edző ered* ményes munkát végeznek. A játékosok küzdőszelleme baj- társiassága töretlen, az 1970* évi mérkőzéseken eddig lelkes, odaadó játékkal bizonyították, hogy várományosai a Nemzeti Bajnokság I. osztályának. A szakosztály játékosai é$ vezetői igénylik a szurkolók további támogatását, lelket buzdítását, amit szép és eredményes játékkal akarnak meghálálni. Morzsák Fura Ritka „sportágban” került az FTC a győztesek közé 1907- ben. A Rudasfürdőben tányérkereső búvárkodás címen versenyt rendeztek. A legtöbb tányért — 19 — a fradista Slivicka Ignác hozta a felszínre s ezzel az eredménynyel a verseny győztese lett. Totó Az , első totószelvényen — 1947. október 19-én — az egyes számú mérkőzés Újpest —Ferencváros volt. Hogy mi lett a jó tipp? — Sajnos egyes (nem is volt tizenkettes). TLDJA-E, HOGY... ----Felsza badulás után az első elnök dr. Münnich Ferenc volt. Amikor megválasztották ezt mondta: „Az FTC valósággal nemzeti intézmény Magyarországon. Vigyáznunk kell rá. Helyesen vezetnünk, építenünk, nevelnünk, hogy valóban szilárd pillére legyen a magyar népi demokrácia sportjának”. (Népsport 1948. III. 21.) Az első országos csúcstartónk labdarúgó volt — 1-902- ben Manglitz Ferenc 1. mér- földes gyaloglásban. 1907. decemberében már jégpályával rendelkezett az FTC (Közraktár utca és Boráros tér sarok, villanyvilágítással). Bizony, volt válogatott vívója is az FTC-nek. 1946-ban Zsabka Magdolna Kerékpárpólóban Szarnék Ferenc, Szarnék Károly, if j. Merényi Lajos összetételű csapatunk az I. világháború előtti bajnokságok győztese. „Török ifjak közül kettő belépett az FTC-be. Mechmed Isán már részt vesz a mezei tréningeken. Ali Said pedig jól tornászik és jó súlyatlétikának ígérkezik. (Sporthírlap 1917. II. 5.) 1925 szeptemberében spanyol torreádorok bikaviadalt akartak rendezni a Fradi-pá- lyán. Az ajánlat kedvező volt: 200 millió korona tiszta nyereség illeti az FTC-t, ami az akkor épülő ú) , tribün 8 milliárdos költségeinek bár kis része, de kedvező. Bár az FTC—VÁC mérkőzést el Is halasztották, az ácsok is elkészültek az átalakítási munkálatokkal, az egészből nem lett semmi. 1928-ban ökölvívónk, Kocsis Antal szerezte meg az elsS olimpiai aranyat az FTC-nek. 1930-ban az FTC természet-' járói készítették el a Mátrai útjelzéseit. Bakonyi Tibor 1933-ban súly. emelésben nyert bajnokságot.' 1935. augusztus 14-én hatalmas vihar szakította le a „B’* tribün tetejét és átrepítette • Pénzverde oldalára. .. . . I 22
