Fradi-híradó (1970. június)
L Iván László bemutatja az FTC tornászait Csaknem 20 évvel ezelőtt Szabó Zoltán vezetésével kezdődött el „alapfokon” az FTC-ben a férfi torna. Rövid idő alatt több ifjúsági ver-. Senyzőnket már az akkori magyar torna sport élvonalában tartották nyilván, Koltai tászló, Ajtai László, nem egyszer képviselte a nemzeti Színeket is. A szakosztály létszáma 1957- Ig 40—50 között mozgott és az- Jdeig az utánpótlásnevelés közvetlenül a szakosztályon belül történt. 1958-tól a sportiskola megalakulásával a közvetlen szakosztályi létszám 20—25 főre csökkent, beleértve a felnőtt és ifjúsági I. o. versenyzőket. Viszonylag kis létszámú, de szakvezetőkben és versenyzőkben egyaránt jő képességű, lelkes és szorgalmas kollektíva kovácsolódott össze. Nem is lehetett ez másként, hiszen egy-egy tornász élvonalba hozása edzőtől és Versenyzőtől sok éves fáradságos — a szó igazi értelmében verítékes — munkát kíván meg. Hosszú évek óta felnőtt csapatunk az országos középmezőny elején foglalt helyet, az OIS- é= 'Udap'.-: bajnokság 3—5. helyezéseit tartotta Tihanyi Endre válogatott tornász Ifjúsági csapatunk — híven az FTC utánpótlás nevelő hagyományaihoz — mindig az élvonalba tartozott. Nyolc országos és budapesti csapat- bajnokság jelzi ifjúsági tornászaink nagyszerű teljesítményét. A tornasportban nagy jelentősége van az egyéni teljesítményeknek. Az FTC torna- szakosztálya megalakulása óta számos versenyzőve] segítette a magyar válogatottat is. A tomasport kedvelői előtt ismert Tihanyi Endre neve. Mesterfokú bajnok, sokszoros válogatott, ma is a magyar tornasport egyik erőssége. Talajgyakorlatába beépített és nagyszerűen végrehajtott dup- laszaltóját nemzetközi szinten is „jegyzik”. Az utóbbi években Reggel Ferenc, Kőmives György, Iván László ifjúsági válogatottság után a felnőtt válogatott keretbe is beértek. Néhány szót a holnap tornászairól, akik már ma is mutogatják oroszlánkörmeiket. Bízunk benne, hogy Magyar Zoltán az úttörő olimpia győztese, Budapest ifjúsági bajnoka, az ifjúsági válogatott keret tagja még sok örömet szerez az FTC, de a magyar tornasport híveinek is. Fiatal versenyzőnk lóugrásban hazai viszonylatban — a teljes felnőtt mezőnyt is beleértve — az elsők között hajtott végre versenyen kézenátfordulásból előre szaltót, ami nemzetközi szinten is magas pontértékű gyakorlat. Lólengésbem már ma szinte „mindent tud”. Hasonló reménységünk Sivadó János ifjúsági válogatott, akinek a lólengés és a gyűrű a legerősebb szere. Beszélni kell azokról a kiváló szakvezetőkről, edzőkről, akik az aktív versenyzés után sem tudtak megválni a tornaszerektől és a hét minden napján megtalálhatók a tornateremben és nevelik egyesületünknek a ma és holnap kiválóságait. Harmath József vezetőedző 12 éve a szakosztály és a magyar tornasport elismert szakembere. Szaktudásáról, pedagógiai készségéről csak magas fokú jelzőkkel lehet beszélni. Egykori tanítványai; Koltai László és Víg László ma az utánpótlásnevelés mesterei, mindketten rendelkeznek az FTC 15 éves törzsgárda jelvényével. Ha a csapat érdekei kívánják — sérülés, betegség, — a két „öreg” még mindig készen áll az aktív versenyzésre is. A szakosztály jövőjét az ifjúsági korú versenyzők nevelésében látjuk. Olyan képességű versenyzőket kell nevelni, akik Magyar Zoltánhoz és Sivadó Jánoshoz hasonlóan már 16—17 éves korukban képeseit felnőtt csapatunkat erősíteni. Ennek érdekében minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk az FTC sportiskolájában folyó utánpótlás nevelésére, mert ez jövőbeni sikereink záloga. Befejezésül ezúton kérjük az FTC népes szurkoló táborát, hogy labdarúgóink, jég- korongozóinlc mérkőzéseinek látogatása mellett csattanjon fel a taps a Sportcsarnokban is az FTC tornászainak egy-egy szépen sikerült gyakorlata nyomán. Versenyzőink szárná-, ra sokat jelentene ez a biztatás, amit bizonyára még jobb tornával, még sikeresebb eredményekkel hálálnának meg. Asztalitenisz: Uj kupa a vitrinben? A Kávészeripari Vállalat asztaliteniszt szerető női dolgozói — Haszlné, Roszmemé, Sztraka, Verbainé stb. — alakították asztalitenisz szakosztályunkat még 1949 őszén. Természetesen mi sem az élvonalban kezdtünk. Versenyzőink a kerületi Budapest bajnokságban indultak, szerény kis sikerekkel. A szakosztály feilend ülése 1951—52. bajnoki évben következett be, amikor az FTC — az akkori Kinizsi — színeiben neveztünk. Azóta felnőtt csapatunk állandóan az NB I.-ben szerepel. Mosóczy Líviával 1952-ben megerősödött a csapat, és a következő évben már Újlaki Jenő szakmai vezetésével, az ötödik helyet szereztük meg az Országos Bajnokságban, 1954-ben pedig az előkelő második helyen végeztünk. Asztaliteniszben is tehát nagy egyesület lettünk. Sikeresen erősítettünk: Heirits Erzsébet (Jurik- né), Cserteg Mária kérték igazolásukat az FTC-be és a későbbiek folyamán a nagy eredmények sem maradtak el. 1957-ben szakosztályunk először rendezett I. osztályú versenyt, amit a mi versenyzőnk, Almási Ágnes nyert. A világ- bajnokságon pedig Mosóczy — Simonnéval — női páros világbajnok lett. Es azután jöttek a további eredmények. Újlaki Jenő és Pénzes György vezetésével csapatunk hat alkalommal végzett a második helyen és háromszor — 1965-ben, 1966- ban 1967-ben nyert bajnokságot. Természetesen az utánpótlást sem hanyagoltuk el: ifi csapatunk is többször nyert bajnokságot és serdülőinket is minden évben az első négy között találhattuk. Felnőtt versenyzőink szinte kivétel nélkül tagjai voltak a magyar válogatottnak. Jurik Gyuláné legeredményesebb sportolónk, számos külföldi verseny győztese, a Magyar Népköztársaság kiváló sporto- lója, világbajnoki III. helyezett (1963, 1967) európa-bajno- ki X. helyezett kétszer. 109 alkalommal öltötte fel magára a címeres mezt. Poór Éva érdemes sportoló ifi Európa-baj- nők, világbajnoki III. helyezeti (1963). Bartha Éva aranyjelvényes ifjúsági versenyzőnk, Az elmúlt évben az Európa Kupában és az NB I. osztályban a második helyen végeztünk. Ha a rangot jelentő Európa-Kupát nem is tudtuk megnyerni, a második hellyel is elégedettek vagyunk. Ez évben szeretnénk a Vár sár Városok Kupáját az új klubházunk vitrinjében elhelyezni. A döntőben ellenfelünk a 31. Építők csapata lesz. A' júniusban megrendezendő döntő mérkőzésen számítunk lelkes szurkolóink biztasására és reméljük buzdításukat sikerül jó eredménnyel meghálálni. További terveinkben szerepel, hogy a csapatbajnoki ég egyéni versenyeken az NB I,1 osztályban az 1—2. helyen véi gezzünk, a tartalék, ifi és serdülő versenyeken pedig ai 1—3. hely valamelyikén.' 24
