Fradi-híradó (1970. június)
Egy szerdai nap a sok ko?iil Ülök az öltöző kispadján, az edzésre készüld játékosok között. Rákosi nyög a gyúró keze alatt. Dalnoki Jenő segédedző Géczivel felveteti a vatta nadrágot azzal, hogy kemény a talaj. Jön a szertáros és közli, hogy ruganyos, puha a fű. Géczi leveszi a nadrágot. Csak akkor fog gyanút amikor valaki megjegyzi, hogy a kapu előtt elég kemény a talaj. Már késő. Harsogó nevetés az egész öltöző. Dalnoki érdeklődik Albert Flóriántól, látta-e tegnap azt a cselt, amit ő csinált? Albert tagadólag int, mire Dalnoki megjegyzi, hogy máskor nem árt, ha figyel, mert tanúim nem szégyen. A hangulat kitűnő, aminek Kalocsai dr. vet véget, felszólítva fiait, hogy ragadják meg az alkalmai és az ugróköteleket, majd néhány utasítást ad Dalnokinak — közbe felém bökve —■ kimegyünk a pályára. A. fiúk elvonulnak, mi pedig a pálya szélén állva beszélgetünk. Elmondja, hogy 1940— 41-ben játszott a Fradiban Dimény edző keze alatt. Jóleső érzéssel tért vissza a régi falak közé (már ami még áll belőle). Nagy szeretettel fogadták. Arra a kérdésemre hogy megkap-e minden támogatást és elismerést, tőle szokott iróniával mondja: ' — Eddig minden a legnagyobb rendben. S remélem az esetleges gyengébb eredmények után is így lesz. Es már is a lényegnél vagyunk. A csapat kialakítás és játékforma megteremtése. Elöljáróban tisztába teszünk néhány tényt. Kalocsai dr. nagy nyomatékkai fejti ki: — Egy csapat kialakítása játékformájának meghatározása nem megy egyik napról a másikra. Ez meglehetősen hosz- szú munka, nem ritkán éveket igényel. Gondoljunk csak az „aranycsapatra”, hol igazán világklasszisok szerepeltek, mégis voltak stílusbeli problémák az első években. Na, most tessék elképzelni egy olyan csapatot, mint a miénk. Nem hemzsegnek a klasszisok, egyik-másik gyerek még, tojáshéjban játszik Még ők maguk is változnak, hát hogy lehetne kialakulva belőlük egy csapat? Itt van például ez a Mucha gyerek. Tud ez mindent, amit a labdával csinálni lehet. Imádja a labdát. Nem is adja oda az istennek sem, amíg lehel dajkálja. Amíg árnyék van előtte, cselez. Ha majd kellő rutin megszerzése után, csele- \ zés közben felnéz és teszi a labdát, nem lesz gondja Hof- i fér Józsefnek a balszélen í Mert erővel bírja, berohangálja a pályát hosszában, keresztben. átlóban — Ezt csak példaképpen hoztuk fel és Kalocsai dr. folytatja: — A már kialakult régi rutinos játékosok mellé új fiatal tehetségeket kell beépíteni, egyrészt saját nevelésből, másrészt újonnan igazoltakból. Igen ám, de ezeknek a srácoknak egyéni elképzeléseik vannak, amikből csak azok maradhatnak meg, amelyekre a csapatnak szüksége van. Ez olyan, mint amikor az ember kap egy új koktél receptet. Beleteszi a mixelábe a már bevált alapanyagokat — Géczit, Páncsicsot, Juhászt, Rákosit. Branikovicsot. Novű- kot —, majd jönnek az új alkotó elemek — Mucha, Bálint, Kü, Megyesi, Füsi, Vépí — és rázni kezdi. Időnként belekóstol és érzi, hogy még nem az igazi, valami még hiányzik. Kellene bele egy kis, erős Szőke De, úgy látszik, rosz- szul volt bedugva az üveg, mert nem sokat változtat a keveréken. Néhány csepp Horváth Árpi. Hm, javul, de az ínyenc még mindig érez valami kis mellékízt. Még nyers a keverék, nehezen alakul az íze olyanra, ahogy a nagykönyvben elő van írva. De már alakul. Most kellene bele egy adag Albert, hogy fűszer is legyen a keverékben. Most kell 1—2 évig keverni. És ha minden jól megy, részegre nézhetik magukat « szurkolók. Hogy is állunk most? 20—22 játékossal dolgoznak, az egyik felével Kalocsai, a többivel Dalnoki Jenő. Az előmunkálatokat Csanádi és Frid- manszky edzők végzik, Az edzésanyag speciális, szinte testre szabott. Ki-ki az egyéniségének megfelelőt végzi. Természetesen ezt kiegészíti a mindenkori kötelező egységes gyakorlat. Mikor felteszem Kalocsai doktornak a kérdést, hogy milyen elképzelései vannak a csapat kialakításáról, ezt válaszolja: „Még n.vers a keverék" Az edzésen 4
