Fradi Híradó (1963)

3. szám

60 éves sjailiö sztályeél A szakosztály az idén. ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Saj­nos, ez a jubileum nem a legszeren­csésebb helyzetben találja a szak­osztályt. Az 1956-os nagy vérveszte­séget még mindig nem tudta kihe­verni, bár az utolsó három évben már erősen javultak az eredmények. A régebbi időkkel szemben ma első­sorban az alacsonyabb minősítésű versenyzői létszám a jellemző de rendelkezik a szakosztály I. osztályú, sőt érdemes sportolóval is. A fejlő­dés bizonyítéka, hogy pl. az 1961. évi 18. helyről 1962-ben országos vi­szonylatban a 11. helyre került, a versenyeken pedig mind több és több az I—III. helyezés száma. Versenyzőink élén Simon Attila, a belgrádi Európa-bajnokság 3000 m-es akadályfutó számának 5. he­lyezettje áll. A magyar atléta-válo­gatott állandó tagja, többszörös or­szágos és Budapest-bajnok 3000 m akadályon, 3000 m-en (ifj.) és mezőn többszörös ifjúsági csúcstartó, főis­kolai bajnok és a főiskolai világbaj­nokságra készülő válogatott keret tagja. A nők közül a többszörös ifjú­sági országos és Budapest-bajnok, ifjúsági és utánpótlás válogatott Szabó Ildikó mellett Budapest-baj­nok és országos bajnoki helyezett hosszútávfutónőinket, Gyenes Gab­riellát, Hagymást Erzsébetet, Kreisch Magdát és Maiina Máriát kell ki­emelnünk. A szakosztály fejlődésének nagy Simon Attila (FTC) vezet a 3000 m-es akadályfutásban Mácsár előtt akadálya, hogy utánpótlásának meg­szervezése és biztosítása a jelenleg fennálló középiskolai rendelkezés miatt csak a legnagyobb erőfeszítés­sel oldható meg, emellett katonai kötelezettségük teljesítése, illetőleg főiskolai tanulmányaik miatt évente 10—15 versenyzőnk — és nem éppen a leggyengébbek — kénytelenek egyesületünket elhagyni. Az utóbbi két évben többek között Déri Ervin (többszörös ifjúsági válogatott, több­szörös ifjúsági országos és Budapest- bajnok, ifjúsági csúcstartó), Jóny István (ifjúsági és utánpótlás válo­gatott, ifjúsági és felnőtt Budapest- bajnok, felnőtt válogatott kerettag), Halász Géza (többszörös ifjúsági vá­logatott), Tormási Attila (mezei csa­patbajnok) volt kénytelen körünkből eltávozni, nem beszélve a mi szem­pontunkból igen fontos II. és III. osztályú versenyzők légiójáról. Két­ségtelen, hogy hiányuk nem hat ser­kentőleg eredményességünkre. Mint kollektíva, a szakosztály tag­jai minden szempontból megfelelnek a szocialista sportolókról való elkép­zelésnek. A szakosztály KISZ-cso- portja az országban az elsők között alakult meg és megalakulása óta példamutató tevékenységet fejt ki. Rendezvényei — egybehangolva a szakmai előadásokkal — szép siker­rel zárulnak. A szakosztály vezetői évek óta dolgoznak együtt. Közülük többen komoly szerepet töltenek be a ma­gyar atlétika vezetésében, és' remél­hető, hogy a magyar sport folya­matban levő átszervezése átsegíti őket a vázolt nehézségeken, ami egy­ben a szakosztálynak az 1956 előtti szintre való emelkedését jelenti.

Next

/
Thumbnails
Contents