Fradi foci füzet (1978-1979)
1978. július
Mészáros a játékos Kispesten végzett edzői teendőket. Aztán... De ezt már ő mondja el. — Még nagyon fiatalnak, ambiciózusnak éreztem magam, amikor súlyos betegség ért utol. Érszűkület miatt négyszer operáltak, s ez egyben azt is jelentette, hogy be kellett fejeznem az edzői pályafutásom. A labdarúgástól azonban nem szakadtam el, és nem is tudtam volna teljesen elszakadni — a szövetség edzői bizottságában ellenőri munkát végeztem, s ilyen beosztásban gyakran jöttem el a Ferencvárosba is. .Talán ezért is hivták vissza ? — Nem hinném, hogy összefüggésben lenne a kettő és mit is tagadjam: nagyon meglepett, amikor felkértek a szakosztály-elnöki funkció ellátására. Nagy megtiszteltetésnek is vettem, hiszen a múltban többnyire olyanok töltötték ezt be, akik valamilyen magasabb beosztásban voltak, tehát nem kimondottan labdarúgó szakemberek. Az ajánlat viszont mindjárt találkozott a tetszésemmel, bár tudtam, hogy elég nehéz időszakban, az élvonalbeli csapat visszaesési periódusában kértek fel erre. / ' a szakosztály elnöke Azt, hogy Mészáros József mesteredzőnek milyen a szakmai ismerete, nem kell különösebben bizonygatni. S, hogy ezt miként akarja majd felhasználni, arról így nyilatkozott: — Az egyik legfontosabbnak tartom, hogy a szakmai vonalat erősítsük, hiszen ez alapja lehet a további munkánknak, a várt újbóli fejlődésnek. Ehhez megfelelő partnereket igényiek, s Friedmanszky Zoltán edző például jól elláthatja majd feladatát. Két évtizede ismerem, kiváló felkészültségű edző, aki külföldön és itthon is bizonyított már. De az is igaz, nem lesz könnyű dolga. Fi- gyelembevéve viszont, hogy tanárember, jó pedagógiai érzékkel rendelkezik, és ahogy mondani szokták: ért a játékosok nyelvén, igazolhatja a várakozásokat. Következetes, határozott, s meggyőződésem, hogy mindenki segíti is. Azzal a törekvéssel pedig csak egyetérteni lehet, hogy a klub vezetése eddig is és a jövőben is elsősorban volt ferencvárosiakat igyekszik a klub életébe bevonni. Üj beosztásban most debütál, tehát bizonyára számára is újszerű az, amit a zöld-fehéreknél kell végezni. Szeretnénk ha néhány mondatban vázolná, hogy milyen elképzeléseket, terveket dolgozott ki. — Munkám sokrétű, éppen ezért nagy lelkiismeretességet is igényel. A szakosztály vezetőit kell „összetartanom”, közösen megbeszélni a tennivalókat, s koordinálni az edzők tevékenységét. Kapcsolatot kell tartanom a klub elnökségével, elsősorban az ügyvezető elnökkel, rendszeresen beszámolni a szakosztály életéről. Azt már most bemutatkozásom első nap- j aiban leszögezhetem: a szakosztályban mindenkitől fegyelmet kérek és követelek, ahogy azt edzőként a pályán is igényeltem. S csak azokkal tudunk majd együttműködni, akik nem félnek a munkától, mert az bőven lesz! Kétségtelen, az új szakosztályi elnök nehéz helyzetben vállalta el megbízatását. A Ferencváros együttese több éves jó szereplés után a legutóbbi bajnokságban nagyon mérsékelt eredményt ért el, a kilencedik helye már-már válságot jelentett. Biztos, nem sokan fogadták volna el a megbízatást. - Miért vállalta? - kérdeztük. — Soha nem riadtam vissza a „rázós” feladatoktól, így a mostani helyzettől sem. Egyelőre igyekszem a körülményekkel ismerkedni, sokakhoz emberileg is közelebb jutni, megfelelő kapcsolatot teremteni a játékosokkal. Mert ugyan ismerem őket, de nem úgy, mint ahogy egy szakosztály elnöknek kellene. Sokan vannak ma is az egykori barátaim közül, akik ígéretet tettek, hogy mindenben segítenek. A csapat játékosai közül régebbről ismerem Bálintot, Vépit, Megyesit, míg Pusztai a Honvédban volt tanítványom. Az edzők közül Géczi Istvánnak mestere voltam, Dalnoki Jenővel pedig még együtt is játszottam. Függetlenül attól, hogy ő most már nem az első csapat edzője, szavait idézve: „Továbbra is mindent megteszek, hogy segítsem a klubot, amelynek most 1080-ig szerződtetett edzője vagyok.” Mindabból, amit Mészáros József elmondott, érződött: optimista, nem fél attól, amire vállalkozott. Pedig — mitagadás — szebb napok is jártak már a labdarúgókra, mint a legutóbbi szezonban és ráadásul a gyenge világ- bajnoki szereplés sem hathat túl serkentőleg. Befejezésül ezzel kapcsolatban kértük a véleményét. — Igaz, sok a negatívum. De meggyőződésem, hogy „fel lehet rázni” a gárdát, amelynek képességei semmit sem csökkentek az elmúlt évek alatt. Például azóta, hogy bajnokságot nyertek. Csak éppen ki- sebb-nagyobb belső problémák, önbizalom vesztések, gátlások és el- kedvetlenedések emeltek akadályt. A világ- bajnokságon öt ferencvárosi volt tagja a keretnek, Rab kivételével valamennyien játszottak. A válogatott korai kiesése természetesen bennük is nyomot hagyhatott, de ugyanakkor tanulsággal is szolgálhatott. Azzal, hogy még többet kell tennünk, mint eddig, még szorgalmasabbnak, még lelkesebbnek lenni. Szeretnék közreműködni a csapat, a szakosztály megújhodásában és az Üllői útról is segíteni a magyar labdarúgást, hiszen az élet nem áll meg, és máris újabb feladatok várnak ránk. Az Európa- bajnoki selejtezők. Ezzel búcsúztunk Mészáros Józseftől, akinek több tízezer ferencvárosi szurkoló nevében is jó munkát kívántunk. Kozák Mihály
