Fradi Futball Hiradó (1957. 2. szám)
jünk az Anderlecht elleni, másnapi találkozóra. A mérkőzés óriási iramban folyt. A fiúk becsülettel helytálltak a legjobb belga asapat, a többszörös bajnok rohamaival szemben. Sőt, néhány ötletes támadásunkat hatalmas tapsvihar követte. Helyzeteinket azonban most sem tudtuk kihasználni. A 0 : 0-ás eredmény most nem fájt úgy, mint a Malmö elleni. Két éjszaka kényszerű kihagyása után mind az eredmény, mind a játék megfelelő volt a kitűnő ellenféllel szemben. (Néhány nap múlva az AS Róma játszott Brüsszelben egy városi válogatott ellen és 4 :1-re kikapott, pedig a városi válogatottban a legjobbaknak számító Anderlecht-játékosok nem is szerepeltek.) V/JRA ITTHON! Másnap délben ültünk repülőgépre. A különgépen a csehszlovák Bánik Ostrava csapatával együtt utaztunk, akik angliai portyájukról tértek haza Szedlacsek edző vezetésével. Prágában a Malév különgépe várt bennünjól helyezkedett... A két világhM labdarugó áriás Ben Barek és Kispéter Mihály — Casablancában két. Gyors átszállás és máris indultunk Budapest felé. A kis gép nagy sikert aratott a notórius légi betegek körében. Magyarázatát ugyan nem találom, de még a legkényesebb gyomrúak is vidáman szálltak ki a Ferihegyi repülőtéren. Este a Szigeti Nagyszállóban, közkívánatra, paprikás burgonyát rendeltem csabai kolbásszal. Játékosaink láthatóan elégedetten falatoztak a sok külföldi specialitás után. Amikor pedig vasárnap, a Szeged elleni győzelem után felzúgott a közönség ütemes vastapsa, a gyerekek sugárzó arccal, boldogan vonultak az öltözőbe. Hiába: mindenütt jó, de legjobb itthon — az Üllői úton! (cs. á.) 9
