Fradi Futball Hiradó (1957. 2. szám)
A Pálmaiak alalt (Kertész Tamás felvételei) (PORTYA-MAZSOLÁK) A labdarúgó pályafutásának legszebb és maradandó emlékei általában egy-egy túrához kapcsolódnak. Idegen, ismeretlen tájak, új emberek, érdekes látnivalók reménye teszi érdekessé a külföldi utakat, nem pedig elsősorban az, amit egyes, nem éppen jóindulatú vélemények hangoztatnak... INDULÁS A PORTYÁRA A Ferencváros hosszú hetek vajúdása után végre elindulhatott télvégi portyájára, az afrikai Marokkóba, valamint Belgiumba. Bár a túra mindössze két mérkőzésből állott, a fiúk mégis lázas izgalommal készültek a tengerentúli útra. Március 6-án, szerdán reggel indult el a 20 tagú együttes Prága felé. A rövidebb út Bécsen keresztül vezetett volna, dehát manapság Az első kellemetlenség már a prágai repülőtéren elért bennünket. A sűrű köd miatt a belga Sa- bena-gép leszállása bizonytalanná vált, de a többi gép sem közlekedett. Ennek következtében a repülőtér váróterme bábeli zűrzavarhoz hasonlított. Különböző nemzetiségű, nyelvű, öt világrész különféle tájaira igyekvő fehér és színes emberek sétálgattak türelmetlenül az egyébként tágas, de most szűkké vált váróteremben. Szerencsénkre a belga gép a moosztrák vízumot szerezni majdnem olyan nehéz, mint Salgótarjánban győzni. dem technika vívmányával, radarral volt felszerelve és így baj nélkül leereszkedett a sűrű ködben is. Mivel azonban visszafelé — az esetleges hosszabb repülőút miatt ■— a gép több benzint volt kénytelen felvenni, az utasok és csomagok súlyát le kellett csökkenteni. A Sabena-társaság egyik tisztviselője nyájas udvariassággal igyekezett rábeszélni bennünket, hogy csomagjainkat hagyjuk Prágában, majd utánunk hozzák. Rövid idő alatt meggyőztem őt arról, hogy A VILÁQ EQYIK LEQFORQALMASABB REPÜLŐTERÉN 5
