Fradi Foci Füzet (1990. 1-3. szám)

Foci füzet - 2. szám

A hír felröppent: a dr. Csanádi Árpád (Őrnagy utca!) iskola egyik tantermét Kocsis Sándorról, a hajdan! híres labdarúgó olimpiai bajnokról nevezik el. Schlägel Oszkár Igazgató ura szeptemberi teremavatón Kocsis Sándor méltatására Mészáros Józsefet, Sanyi egykor! játékostársát kérte fel. EMLÉKEZEM JÁTÉKOSTÁRSAMRA, BARÁTOMRA, KOCSIS SÁNDORRA, népszerű nevén Kockára. Az ember öregszik, és nem messze jár a het­venedik évétől, még ha a test egyenes tartása is és fehér haja életerőt sugároz, akkor is, jönnek a pillanatok, amikor a gondolatai elszállnak a jelenből, és óhatatlanul visszavándorolnak a múltba. Rád gondolok, és képzeletdús agyamban lüktető izgalom kezd úrrá lenni. Hirtelen fiatal­ságunk kellemes és szívet melengető emléke ölt testet. Akik ma is hallják a nevedet - ha még nem is láttak játszani - azok is nagy elismerés­sel adóznak kiválóságodnak. Most támadnak fel azok az emlékek, amelyek együttlétünk so­rán nem kerültek szóba. Kettőnk közötti baráti szálak a Fradi csapatában váltak igazán tartós­A Puskás- és a Kocsis-család sá. Labdarúgásunk sikeres éveinek, csodálatos nagy tudású játékosállományának voltál kima­gasló egyénisége. Az akkori Ferencváros csa­társorát ma is a „leg”-ek között emlegetik: Bu­dai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor... Ennek a kiváló csatársornak is kimagasló csillaga voltál. A felnövekvő fiatalságnak példaképül szol­gáltál, és minden mozdulatod lesték, de játékod utánozhatatlan maradt. Egész tevékenységed a tudatosság jellemezte, tökéletes összhangban állt a közösség érdekeivel. Szilárd megbízhatóságod és kifinomult technikád lenyűgöző volt, és mindenkit tapsra ragadott, akár a győztes, akár a vesztes oldalán állt. Az emberek számtalan jótulajdonságot két­ségbe vonnak. Azonban egy dolgot soha senki nem vont kétségbe, azt, hogy művésze voltál választott sportágadnak. Nagy népszerűség, közszeretet vett körül. Velünk játszott Deák Feri - aki ma is - min­den idők magyar gólkirálya. Te sem voltál gól­szegény játékos. Imponáló volt önzetlenséged e vetélkedés során. Ez a ti kettőtök rivalizálása a barátságot nem árnyékolta be. Egyértelmű volt e tekintetben a szemlélet köztetek, bár ugyan különböztetek egymástól, mint nappal az éjszakától. Sikerekben gazdag időszak kísérte életün­ket. Sajnos, ez tiszavirág életű volt. Békés volt a felszín, de már katonai sasok köröztek az Üllői út fölött, s bár a sasok messziről ele­gáns madarak, mégiscsak ragadozók... Apol- tikai rendszernek nem tetszett a Ferencváros népszerűsége, töretlen sikersorozata. A kor­látlan hatalom megindította azt az aknamun­kát, amely a csapat bomlasztásához vezetett. Téged a Honvéd csapatához igazoltak, illet­ve ide irányítottak, egyszóval katonai behí­vóval egyesületet változtattál. Meggyőződé­sem, hogy nem Te döntöttél így. A Ferencvá­rosnál a szereplésed itt véget ért. Aztán hat év múlva a Honvédnél is. 1957-től Spanyol- országban folytattad aktív pályafutásod. Itt kétszer találkoztam Veled, Barcelonában és Alicantéban. Látszott rajtad, hogy egészségi állapotod megromlott, és a megkeseredett ember benyomását keltetted. Sajnos, amire akkor nem is mertem gondolni - bekövetkezett... Ma is emlékezünk Rád, valóban em­lékezünk, úgy, mintha köztünk maradtál volna. A Ferencváros nagy családja nem fe­lejt, és ha fizikai­lag érezzük is hiá­nyodat, szellemed­ben velünk élsz örökké. Soha nem felejtünk el, és egyben ígérjük, hogy őrizni fogjuk neveddel kapcso­latos emlékeinket, amelyek oly szorosan ösz- szefűztek bennünket. Örök barátsággal Mészáros József 7

Next

/
Thumbnails
Contents