Fradi Foci Füzet (1990. 1-3. szám)
Foci füzet - 2. szám
Jöjjetek velünk az 1937. október 24-i Ferencváros-Lazio KK-döntő mérkőzésre Rómába! Rendkívül kedvezményes utazás október 21—25-ig. Részvételi díj: 115 Pengő, mely árban minden bennfoglaltalik. Jelentkezési határidő október 3- ig útlevél nélkül, arcképes személyi igazolvánnyal. Az utazással kapcsolatban október 28-i hazaérkezéssel külön kirándulás keretében megtekinthető: Nápoly, Firenze, Pompei, Bologna, Pádua és Velence. Ehhez útlevél szükséges. Jelentkezni lehet a Ferencváros irodájában, IX., Üllői út 129. T.: 134-948. A Ferencváros-Lazio KK-mér- kőzés utazási rendezőségénél, IV., Bástya u. 5. * A római KK-döntő kapcsán mások is „élelmeskedhettek”, hiszen a Ferencváros FC közölte tagjaival, hogy a „mások által hirdetett római társasutazás a klubtól teljesen független, és ahhoz a Ferencváros FC-nek semmi köze sincs. Csak ez a miénk, ez a társasutazás!” Az olaszok vadászzsákmányukat a magyaroknak ajándékozták - a vacsorához Kiss szolgáltatta a zenét - szájharmonikán. Ez Frascati! Frascatiban a Ferencváros otthona óriási szőlőhegy közepén áll. Mitológiai hangulatú vörös lombok és tőkék között, káprázatosán szép küá- tással. Látható innen Ostia kikötője, a tenger és egész Róma... Itt van a közelben a Nemi tó, ahonnan a Duce kiemeltetett egy másfél évezreddel ezelőtt elsüllyedt hajót. És van egy akkora szakácsa a Fradinak, hogy ha felszelnék, három csapat jóllakna belőle, és még a tartalékok sem maradnának éhesen. * Amikor első nap kimentem a Stadio PNF-be, nagyon megijedtem. Az állóhelyek kő- és körlépcsői tele voltak szórva kilőtt sőrétekkel. Hűha, mondtam, itt a békéden nézők lelövöldöznek a pályára. Odahívtam Viola edzőt, és szemrehányóan kérdeztem: mi ez? ő sem tudta, de azért kinyomozták, hogy a pályaőr éjszakánként madarakra lövöldöz innen... Sárosiék pedig a kaput lövöldözték - labdával... ötször találtak a hálóba, így a kupára a KK- győztes nevéhez ez került: 1937: FERENCVÁROS SAJTÓMÚZEUM „SZÉTTÉPTÉK” A GYŐZTESEKET A vonat megérkezett, a beszédek elhangzottak, a zene elhallgatott, a fiúk, az 1937. évi KK győztesei már rég autóikba szálltak, de a tömeggel nem lehetett bírni, a tömeg egyszerűen megőrült, öreg újságírók mondják fejcsóválva, de boldog mosollyal:- Ilyen még nem volt Budapesten! A tömeg körülfogja az autókat, és egyszerűen nem engedi elindulni őket. Nekik még nem volt elég az ünneplésből. Harsognak a szavalókórusok:- Gyur-ka, Gyur-ka, Gyur-ka!- Gé-za, Gé-za, Gé-za!- Mi-si, Mi-si, Mi-si! És így tovább, valamennyi ferencvárosi fiúra. Aztán újból kezdik. Az ünnepeltek pedig félájultan dőlnek hátra a taxik párnáin. A taxik hágcsóin, hátán, elején, hűtőjén, tetején mámorosait üvöltöző emberek, hatalmas fürtökben, egyszerűen nem lehet leszedni őket Lassan azért csak megindulnak a taxik. Ötösével kell letépni róluk az embereket, így is marad mindegyiken vagy tíz. Utolsónak marad Hádáék kocsija. Ezt aztán végképp nem akarják elengedni. Ennek szerencsétlenségére nyitva van a teteje, az emberek belekapaszkodnak a kapus ruhájába, nyakába, ölelik, simogatják, ahol érik. Letépik a kalapját, összevissza törik a táskáját. A szeretet túlságosan túláradó. Közben üvöltöznek: - Él-jen Há-da! Há-da! Há-da! Háda iszonyatosan meg van gyötörve, a szeme kegyelemért könyörög. Félig tréfásan mondja:- Ézt érdemeltük meg? Mutatja a ruháját, a bőröndjét, a kalapját, mindene összevissza van szakítva. A bőrönd még külön le is van tiporva. Non baj, most már megy az autó, vagy százan szaladnak mellette még a Krisztina körúton is:- Haj-rá Fradi! Há-da! Há-da! Az autó rákapcsol, a hátul lógók leugrálnak. Végre!- Azért halálra rémültünk, amikor hallottuk, hogy a fél csapat megfázott-mondja a kocsiban ülők egyike.- Csak az a nagy eső ne lett volna - mondja áléi tan Háda. - Az a rettenetesen csúszós talaj. Öklömnyi meleg cseppek hullottak. Olyan esőt még nem láttam. Ha kinyitottam a számat, tele lett vele. Az ujjasom legalább tíz kilóval nehezebb lett... A taxiban ülő főszurkoló összetört zöld zászlót mutat Hádának:- Van ennél szebb szín a világon?- Nincs - mondja Háda.- A tumultusban összetörték, összetépték a zöld-fehér zászlóm, de így ahogy van, aranyozott keretbe tétetem, és a legszebb helyre akasztom, a legértékesebb családi relikviák közé... Nemzeti Sport (1937. október 28.) 5