Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)

Forrásközlés - Politikai szerepem

Griger Miklós pe kitartott mellettem. Jól esett választóim ragaszkodása, de még jobban esett az, hogy sóskúti híveim egy küldöttsége várt reám zenével, bandériummal az állo­másról vezető úton Trenyák Antal faluközségi elnök vezetésével, a plébánia előtt pedig a jegyző üdvözölt az intelligencia élén. Ez volt Sóskúton életemnek egyik leg­szebb napja, mert egy kis meleget, elismerést és szeretetet láttam és tapasztaltam híveim részéről (a sok-sok szeretetlenség és hidegség után). A második nemzetgyűlésen ismét a régi szellemben működtem. Elvem: ke­nyeret, földet, jogot a népnek! Főleg a földreformért küzdöttem, mert csak ennek végrehajtása vethet gátat vidéken a szociáldemokrácia terjedésének. Igaz, hogy azért, mert a nép embere vagyok, ellenségeim a nép ellenségei. Ir­tózatosan gyűlölnek és intrikálnak ellenem a püspöknél. De nem törődöm ve­lük. Csak az Istentől félek, mástól nem. Karriert nem akarok csinálni, népemet nem akarom elárulni. Dittrich István administrárorJ35 Itt van 1922 aug. óta. Administrator in spiritualibus - képviselőségem miatt. Volt pomázi plébános, címzetes esperes.135 136 Jó pap.137 A káptalan kérte a Püspök Urat, hogy administratort küldjön ide. A káptalan ezzel kellemetlenséget akart nekem szerezni, úgy gondolom. Nem sikerült. Dittrich 138 rendkívül jártas a szentek élettörténetében. Ezzel bámulatba ejti az embert. 1923. aug. 20-21. Súlyos beteg voltam. Szívgörcs-roham, két nap alatt négy­szer. „Angina pectoris”.139 A sóskúti és a martonvásári orvosok voltak nálam. Bu­dapestről Heindl Vilmos140 lazarista atyát kérettem magamhoz - nála gyóntam. Ebből a betegségből nem gyógyulok meg. Legyen meg az Ür Jézus legszentebb akarata! A fő dolog, hogy az ő kegyelmében haljak meg. 135 Dittrich István (1863, Budapest - 1936, Pilisszentlászló). Fehérvári egyházmegyés pappá szen­telték 1887-ben. Káplánéveit Isztiméren, Ercsiben, Sóskúton, Bicskén és Pázmándon töltötte. 1892-től adminisztrátorként, 1893-tól plébánosként Pilisszendászlón. 1897-1920 közt pomázi plébános, 1921-től Isztiméren, 1922-től Sóskúton, 1925-től ismét Pilisszendászlón adminisztrá­tor, 1926-tól plébános. - Az adminisztrátor 1925-ben írt hitéleti jelentése nem tanúskodik ilyen összhangról a plébánossal, bár áthatja a hívekben való csalódás is. Dittrichnek voltak korábban káplánként sóskúti tapasztalatai, és sokkolta, hogy mennyire megváltoztak 30 év alatt a helyiek. 136 A szerző által utóbb törölt szöveg: „Végtelenül szeretem.” 137 További - szerző által törölt - szövegrész. 138 További - szerző által törölt - szövegrész. 139 A szívizom vérellátási elégtelensége által kiváltott tünetegyüttes. 140 Heindl Vilmos (1874 - 1932, Budapest) katolikus pap. Pécsi egyházmegyés pappá szentelték 1896-ban, káplánévek után 1907-1910 között Nagymányok plébánosa, majd a lazarista rend kö­zösségébe lépett. 1920-tól a budapesti rendház tagja. 74 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.

Next

/
Thumbnails
Contents