Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - A tanácsköztársaság
Historia Parochiae Papüldözések megyénkben A mi egyházmegyénkben keményen üldözték Arany Imre bakonysárkányi plébánost.106 Vagy 100 vörös katonát küldtek elfogására. A jegyzői lakudvarában egy rőzseköteg mögé bújt, azt a szuronyok hegyével felpiszkálták, de őt — csodálatos! - meg nem találták. Elmenekült. Hívei mentették meg. Bilkei Ferenc szkfehérvári plébános 2 napig volt letartóztatva, másodízben is le akarták fogni, de elmenekült és napokig bujkált. Holeksy Ágoston érdi és Weicher Miklós törökbálinti plébános107 nehány óráig voltak letartóztatásban az Országházban. Hogy nekem nem történt bajom, az Isten csodája. Pedig nagyon haragudtak rám a vörösök. A székesfehérvári ellenforradalomban tevékeny részt vettem, sőt — Károlyi József gróf mellett — vezető szerepet játszottam. Ez február elején, ha jól tudom, febr. 3-án volt.108 Másnap a Népszava letartóztatásomat követelte.109 Egy alkalommal két hívem - vöröskatonák - akartak letartóztatni. Lakodalomban voltam, amikor berontott vlki azzal, hogy két vöröskatona le akar tartóztatni, és üzenik, hogy menjek ki. Azt válaszoltam, jöjjenek be értem és mutassák fel a letartóztatási parancsot. Erre azt üzenték be, ha azonnal nem jövök, 5 perc múlva hulla leszek. Erre többen kimentek és látták, hogy a 2 vöröskatona sóskúti: Kovács András és Eskulits Tamás. Kovácsnak atyja éppen részt vett a lakodalomban, reá támadt fiára, aki meghőkölt. Előbb a plébánián jártak, szegény anyám halálra rémült, amikor azt mondták, hogy engem keresnek. A kommün bukása után elfogathattam volna őket és megbosszulhattam volna magamat, de nem tettem. Másokon sem álltam bosszút. Püspökömet palotájából kidobták, és egy kanonok házában helyezték el. A 106 Arany Imre (1884, Székesfehérvár - 1975, Előszállás). A székesfehérvári egyházmegye papjává 1907-ben szentelték, több helyen szolgált káplánként, 1910-1911 közt Sóskúton is. 1915-től Bakonysárkány plébánosa. 1921-ben exkardinálva a veszprémi egyházmegyébe, ahol Igaion, Attalán és Bőszénfán szolgált káplánként. 1925-től Bőszénfán, 1940-től Ajkarendeken, 1949-től Somogyegresen plébános. 1959-től nyugállományban. 107 Weicher Miklós (1867, Bodajk - 1929, Törökbálint). Fehérvári egyházmegyés pappá szentelték 1890-ben. Káplánévei után Ürömön szolgált, majd 1901-től haláláig törökbálinti plébános. Címzetes apáti és pápai titkos kápláni címeket nyert. 1924-től kormányfőtanácsos, 1926-tól a pilisvörösvári kerület országgyűlési képviselője. 108 Fejér vármegye közgyűlése 1919. február 3-án bizalmatlansági indítványt fogadott el Károlyi Mihály kormánya ellen. 109 A „másnap” költői túlzás. VÖ. Népszava, XLVII. évf. 34. sz. (1919. február 8.) 6.: „...Fejér vármegye nemzeti tanácsa csütörtökön este ülést tartott, amelyen de. Pajzs Pál, a radikális Párt elnökének és Steiner Géza elvtárs, munkáspénztári igazgató indítványára egyhangúlag elhatározták, hogy megkeresik a kormánybiztosi teendőket ellátó hattagú direktóriumot, hogy a hétfői megyegyűlés vezetőit, név szerint gróf Károly Józsefet, gróf Zichy Rafaelt, Meszlényi Iván kisvelencei földbirtokost és Grieger [sic!] Miklós sóskúti plébánost a legszigorúbban vonja felelősségre és ellenük a megtorló lépéseket haladéktalanul tegye meg. ” FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 67
