Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - A tanácsköztársaság
Historia Parochiae Ezt a végzést a pusztazámori áll. tanító küldte nekem. A kommunizmus előtt, sőt a kommunizmus kezdetén [is] jól viselkedett. Amikor ezt a levelet írta, még nem vezette őt kommunista meggyőződés. Sőt, ha jól emlékszem, ezt a levelet az én felszólításomra írta, t.i. írásban kívántam tőle az iskolából való kitiltást. Később ő is - látszólag - behódolt a vörös, nemzetközi terror-szellemnek, valószínűleg nem annyira meggyőződésből, mint inkább azért, mert szegény volt, s azt remélte, hogy a szovjet-rendszer a proletárok anyagi érdekeit fogja felkarolni. P.zámoron történt, hogy Csányi László káplánomat egyik beszéde után nehány véresszájú elvtárs az utcán felelősségre vonta, sőt megfenyegette. Következő vasárnap én szálltam ki, és keményen megmondtam a véleményemet. Az elvtársak megjuhászkodtak. Pap-vértanúk a proletárdiktatúra alatt A kommunizmus gyűlölte az Egyházat és annak szolgáit. Több pap vértanúhalált halt, így — többek között - dr. Kucsera szentendrei káplán,96 akit a szemétdombon lőttek le, a fülesi plébános,97 a lovászpatonai plébános98 (mindkettőt agyonlőtték), a mocsai plébános.99 Azután: Wohlmuth Ferenc császári plébános.100 Valamikor, bakonysárkányi plébános koromban szomszédom volt. Ebből az időből datálódik az a levél, melyet ide mellékeltem. 96 Kucsera Ferenc (1892, Léva - 1919, Szentendre). Az esztergomi főegyházmegye papjává szentelték 1915-ben. Ez évben doktorált és Szentendrére került káplánként. 97 Szemelliker Antal (1882, Vulkapordány - 1919, Sopron). A győri egyházmegye papjává szentelték 1905-ben. Káplánévek után 1910-től Füles [ma Nikitsch, Ausztria] adminisztrátora, 1912-től plébánosa. 98 Nagy Jenő (1886, Rábacsanak - 1919, Lovászpatona). A veszprémi egyházmegye papjává szentelték 1908-ban. Kápláni évek után 1914-től Lovászpatona adminisztrátora, 1915-től plébánosa. 99 Helyesen: dunamocsi plébános. Trubinyi János (1863, Verebély- 1919, Dunamocs). Az esztergomi főegyházmegye papjává szentelték 1887-ben. Káplánévek után Dévényújfaluban, majd 1910- től Gajáron plébános. 1918-ban került Dunamocsra adminisztrátorként, 1919-ben plébános. 1901-1906 között országgyűlési képviselő volt. i°° Wohlmuth Ferenc (1855, Sopronnyék - 1919, Császár). A győri egyházmegye papjává szentelték 1881-ben. Kápláni és adminisztrátori évek után szemináriumi spirituális Győrben 1889-től, majd a sopronbánfalvai karmelitáknál 1892-től. 1894-től Császár plébánosa. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 65