Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Elődöm: Kálmán Károly
Griger Miklós Elődöm: Kálmán Károly Született Ungváron, 1858. decz. 9-én. Pappá szenteltetett 1881. júl. 24-én. Törökbálinti, adonyi káplán volt, majd Székesfehérvárra került hitoktatónak, előbb az elemi, később a reáliskolához. Közbe [n] nevelő volt: Zichy Rafaelnek és Zichy Gyula apátnak, a mostani pécsi püspöknek.12 1891-ben jött Sóskútra. 1912-ben lemondott a javadalomról. Mikor a plébániát 1912.13 szept. 10-én elfoglaltam, még itt találtam, s mivel arra kért, hogy itt maradhasson, megengedtem neki. Káplánom nem lévén átengedtem neki a kápláni szobát, és a lelkipásztorkodásban nyújtott segítsége fejében - s még inkább oltártestvéri szeretetből - ellátásban részsítettem. Már ekkor nagyon beteges, törődött volt. Tüdőbaj gyötörte. Az egykor daliás férfiú árnyék volt; nehezen vonszolta fáradt, aszott testét; napokon át apathikusan feküdt; közbe [n] néha-néha fellobbant benne a régi poetikus tűz és fordította a breviarium himnuszait. Csendes, alázatos lakója volt a házamnak, melyet csak 1913. febr. végén hagyott el, mikor káplánt kaptam Kotzó Árpád14 személyében. Pestre költözött a kapucinusokhoz. Állapota rosszabbra fordulván a klinikára vitette magát. 1913. jún. 23-án hunyt el Pesten, mielőtt P. Tomcsányi jezsuita atya15 ellátta a haldoklók szentségeivel. Holttestét Pesten Molnár János pápai prelátus,16 orsz. képviselő szentelte be, mely kegyeletes aktuson a néppárt több tagja vett részt, élükön gróf Zichy Aladárral, volt miniszterrel, a néppárt elnökével.17 Holttestét másnap húga, Kálmán Gizella helybeli óvónő kívánságá-12 Vélhetően ez ebben a formában tévedés. A korabeli nekrológok szerint Zichy Gyula és Zichy János nevelője volt, akik valóban testvérek voltak. — Zichy Gyula (1871, Nagyláng - 1942, Kalocsa). 1895- től a székesfehérvári egyházmegye papja. Rövid ideig káplánként szolgált Budakeszin, majd Rómába került felsőbb tanulmányokra, ahol 1900-tól XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett. X. Pius nevezte ki pécsi püspöknek 1905-ben. 1923-tól a pécsi szék megtartása mellett kalocsai adminisztrátor, 1925-től érsek. - Zichy János (1868, Nagyláng - 1944, Nagyláng) politikus. 1896- 1918 között és 1922-től haláláig képviselő; 1910-1913 között és 1918-ban néhány hónapig vallás- és közoktatásügyi miniszter. 13 A kéziratban itt tévesen 1913 szerepel. 14 Kotzó Árpád (1884,Temesvár - 1948, Budapest). A székesfehérvári egyházmegye papjává szentelték 1913-ban. Sóskúton és Kálozon káplán, Zsámbékon hitoktató, tábori lelkész, majd káplán Rácalmáson, Bicskén. 1917-től göböljárási kihelyezett káplán, 1925-től pilisszentiváni lelkész. 15 R Tomcsányi Lajos SJ (1846, Pusztakovácsi - 1926, Budapest). A jezsuita rendben 1863-tól. 1898-tól a fővárosban, a Horánszky utcai rendházban tevékenykedett. 16 Molnár János (1850, Tát - 1919, Esztergom). 1872-től az esztergomi főegyházmegye papja. 1880-tól esztergomi, 1881-1900 között komáromi plébános, 1903-tól esztergomi kanonok. Politikai szerepet 1890-től játszott: lelkiismereti okokból nem volt hajlandó alávetni magát azoknak az állami rendeleteknek, amelyek a vegyesházasságokból született gyermekek megkeresztelését szabályozták. 1896-tól néppárti országgyűlési képviselő. Apáti címet 1883-ban, pápai prelátusit 1897- ben nyert. 17 Zichy Aladár (1864, Nagyláng - 1937, Budapest) politikus. 1893-tól főrendiházi tag, 1896-1918 között néppárti programmal képviselő. 1906-1910 között és 1917-1918-ban a király személye körüli miniszter. 1927-től ismét felsőházi tag. 1925-től a Szent István Társulat elnöke. 26 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
