Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 8. Griger Miklós beszéde a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló törvényjavaslat képviselőházi vitáján (1931)
8.- Elnök: Csendet kérek!) ... feltételezve azt, hogy nem a nagytőke, hanem annak bűnei és égbekiáltó visszaélései ellen hirdetett harcot, az erkölcstelen tőke ellen, a terméketlen tőke ellen, a lomha tőke ellen, a nem mozgó tőke ellen, a sztrájkoló tőke ellen, amelyet kizsákmányolok és spekulánsok, egyesek és testületek, bankok és kartellek felhalmoznak, amely munkáskezek és tisztviselőagyak produktív munkájának gyümölcse, és amely ahelyett hogy a haladást szolgálná, alap oka az általános elszegényedésnek (Meskó Zoltán: Úgy van!) és dekadenciának; amely nem hajlandó elismerni, hogy a legnyomorultabb embernek is joga van kenyérhez, ruhához, otthonhoz, családhoz és élethez. Ezt a nagytőkét, igenis lehet, sőt kell egyszerre emlegetni a bolsevizmussal, mert rendszere, kegyetlensége (Meskó Zoltán: Előidézi a bolsevizmustl), önzése: a bolsevizmus baktériumainak élesztője. A minap jelent meg Kordac prágai érsek cikke, amelyet, nézetem szerint, a világ minden parlamentjében fel kellene olvasni; én csak itt tehetem meg, és csak befejező szavait idézem (olvassa)'. „Egy történelmi fordulat korszakában élünk, aminő a népvándorlás óta, amely a görög-római korszakot eltemette, nem volt. Akkor a rémes vérözön a kereszténységet szülte. Nagy események csak vértengerből fakadnak. És az ilyen véröntés előfeltételei az emberi társadalomban megvannak, mihelyt az kulminációs ponthoz ért. Ez az, amit a szovjetek különös éleslátással felismertek és mindent megmozgattak, hogy a katasztrófát elindítsák... Jaj a nemzeteknek, melyeknek államférfiai a katasztrófát előre nem látják! Jaj a nemzeteknek, amelyek államférfiai e veszedelmet látják, de figyelmükre nem méltatják! Az idő érett egy világforradalomra. És ha a hatalom urai és a kapitalisták a kereszténység törvényeit el nem ismerik, egy vörös tűztenger fogja elhamvasztani a világot.”208 - így a cikk, egy nagyszívű, az idők szavát, tehát az Istennek szavát is megértő főpásztornak a nyilatkozata. Ilyen főpapunk nekünk is volt, szegény és bús magyaroknak az egész világtól irigyelt büszkesége, Prohászka Ottokár, aki már jóval a prágai érsek előtt a következőket írta (olvassa)'. „A koncentrált tőke az az újkori mammon, az a borzasztó hatalom, amely a keresztény társadalom egére ráborítja, ha nem is az utolsó, de bizonyára egy világtörténeti ítéletnek éjjelét; feltornyosítja egén a sötét, ólmos vészfelhőket, melyekből villámok cikáznak le, hogy összezúzzák az Önzés bálványait, s megbosszulják a mammon áldozatait; de amelyekből egyszersmind kivillan az Ember Fiának, az eltévedt keresztény társadalom alapítójának dicsőséges keresztfája, jelezve az utat a visszatérésre.”209 208 Frantisek Kordac (1852, Seletice - 1934, Zbraslav) 1919-1931 között prágai érsek. 1930 őszén megjelent cikkére történik utalás, melynek egyik legbővebb magyar nyelvű szemléje itt olvasható: Uj Előre, XXVII. évf. No.5687. (1930. november 26.) 2. Az idős érseket 1931 nyarán a nuncius lemondatta. Konfliktusukról később színdarab is született, melyet 1937-ben mutattak be, 209 Prohászka Ottokár: Mi a szociális kérdés? In: ÖM 11, 33. A programadó cikk első megjelenése: Magyar Sionban 1894-ben volt. FORRÁSOKA SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 207
