Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
1 amint azt valamikor a művelt nyugaton, Spanyolországban megtették, ahol négymillió zsidót felkoncoltak. Ilyen esztelen és a keresztény morállal inkompatibilis szándék távol áll tőlem. Én azt sem bánom, ha a zsidó nemzetiség a földből közvetlenül sarjadzó gazdasági élet áldásaiban is részesül — de csak számarányához mérten és nem úgy, mint addig, mert hiszen eddig és most a nagybirtok 28%-át élvezte, illetve élvezi, annak ellenére, hogy a lakosságnak csak 5%-át teszi. Az ellen sincs kifogásom, hogy a zsidó földet szerezhessen, de már odáig nem vagyok hajlandó elmenni, hogy a magyar ember a magyar földön csak zsellér lehessen (Ügy van! - balfelől), és csak annyi juthasson neki, amennyi ép[p]en eltakarja. (Zaj — Halljuk! Halljuk!) Én a zsidóságnak, igen t. Nemzetgyűlés, azt a szerepet szeretném juttatni a magyar gazdasági életben, ami a csukáé a pontyokkal teli halastóban. A pontynak ugyanis természeténél fogva lassú a vérkeringése, lassú a mozgása és lassú a fejlődése. De hogyha egy-két, vagy néhány csuka kerül a halastóba, akkor a pontynak — amely tudvalevőleg a csukának kedvenc eledele - védekezni kényszerülvén a csuka ellen, gyorsabb lesz a vérkeringése, mozgása és fejlődése. (Derültség-Helyeslés balfelől— Ereky Károly: Mert meg van ijedve! — Derültség balfelől.) Ha azonban túlságosan megszaporodik a csuka, elpusztul a ponty. Ha tehát a zsidóság csak azt a szerepet tölti be, amit az a néhány csuka a halastóban, akkor rendben van minden. De hogyha már olyan szerepet játszik, amely minket, keresztény fajt, elpusztulással fenyeget, hát ez ellen tiltakozunk; sőt nemcsak tiltakozunk, hanem kell, hogy védekezzünk is, természetesen keresztény, magyar emberekhez illő fegyverekkel, nem pedig olyan fegyverekkel, amelyek a Lenin-fiúk kezébe valók. (Helyedéi.) Kell, hogy védekezzünk és kell az is, hogy mi, kis pontyok megvédjük... (Meskó Zoltán: Hogy a nagy csukákat megegyük!) ... akaratuk ellenére a nagy pontyokat is, a birtokarisztokratákat is - minden hibáik dacára - a csukák ellen, mert ezek elvégre mégis testvéreink, pontyok és nem csukák. (Gaal Gaszton: Egyétek meg a csukát! — Egy hang a középen: Őrgróf Ponty! - Derültség - Zaj - Elnök csenget.) Úgy látom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnak néhány szakasza ezt a védekezést kívánja szolgálni, aminek természetesen örvendek. Azonban engedje meg a t. kormány, nevezetesen a t. földmívelésügyi minister úr, hogy e védekezéssel kapcsolatban egy gondolatot ajánljak szíves figyelmébe. Ama statisztikai adatok, amelyekre a zsidókérdés érintésénél hivatkoztam, feltétlenül megbízható, de nem hivatalos statisztikai adatok. Nincsen olyan hivatalos statisztikánk, amely a nemzeti vagyonnak nemzetiségek, illetőleg felekezetek szerint való megoszlását feltüntetné, pedig a keresztény magyar társadalom tudni akarja, még pedig hivatalos statisztikai adatokból, hogy kinek a kezén vannak az üzletek, a gyárak, és főleg a föld - mert akié a föld, azé az ország. (Ügy van!-balfelől.) De szükségesnek tartja ennek hivatalos megállapítását azért is, mert a zsidóság a hivatalos statisztiFüggelék 146 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁR] EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
