Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 1. Griger Miklós: Mária, segíts! (1915)
1. lyekben is dédelgetett Pesti Hírlap a római pápát, szentatyánkat, Péter apostol utódját kioktatni merészelte, hogy „embertelen” és „komikus“ rendeletekkel ne alkalmatlankodjék,39 hogy „Róma nemsokára el fogja játszani kisded játékait”,40 hogy „a katholikus egyháznak legveszedelmesebb ellensége a Vatikánban ül”,41 hogy „jóravaló magyar ember mindig bizalmatlanul tekintett Róma felé stb...”42 - S íme, mily pálfordulást hozott a háború! Azok a lapok, melyek „vén csoroszlyának”, „vatikáni agglegénynek”, „Rómában székelő főpóknak” nevezték a pápát, békeakciójával kapcsolatban nem győzik epitheton ornansokkal elhalmozni s „Isten helytartóját, a katholikus emberiség fejét, a tiszteletre méltó papot, az emberi lélek finom ismerőjét” tisztelik benne, kinek „szava a világ legkisebb zugába is elhallatszik és a legrettenetesebb ágyúdörgés közepette is meghallják azt”. íme, kedves testvéreim, a háború ismertette meg gyakorlatilag ellenséggel s jóbaráttal azt az igazságot, hogy bár a pápának nincsen hadserege, nincsenek hajórajai, de ő és csak ő képviseli az erkölcsi hatalmat, melyet az Egyháztól s az őt képviselő Szentszéktől többé elvitatni nem lehet. S milyen volt a közerkölcs a háború előtt? Ahol tűnik az istenhit, ott terjed a korrupció s az erkölcsi rothadás, amint a zsoltáros mondja: „Az esztelen mondá szívében: nincs Isten; s megromlottak és utálatosak lettek igyekezeteikben; nincs, ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is”.43 Az erkölcs nővére a hitnek; együtt élnek s együtt halnak. Akinek Istene nincs, annak lelkiismerete sincs s az istentelenség morálja, nevezzék azt akár szabad, akár laikus erkölcsnek, a gyakorlatban pontosan egybevág a posztócsalók moráljával. Nem csoda, hogy „auch unser Volk trug schon Leichenflecken der Entartung”,44 már hullafoltok verődtek ki rajtunk. Bomlott családi élet, társadalmi osztályharcok, dekadens sajtó és irodalom, a közéletben mutatkozó megvesztegethetőség, véres szerelmi drámák, egyre szaporodó öngyilkosságok: ezek voltak tünetei a béke közerkölcsének. A társadalmon szinte erőt venni látszott a maxima, melyet Milton a sátán szájába ád: „a gonosz legyen nekem a jó!”45 S ha szent Pál közibénk jött volna, megsiratott volna bennünket, mint a korintusiakat: „Félek, hogy mikor hozzátok érkezem, meg ne alázzon engem nálatok az Isten és sokakat azok közül, kik a tisztátalanságból, paráznaságból, szemtelenkedésből lehetőségei című írása ellen tiltakozott a korabeli egyházi sajtó is, Vo. a.z.: Szépirodalmi folyóirataink karácsonyi számai. In: Magyar Kultúra. Társadalmi és Kulturális Szemle, I. (1913.) 98. 39 Mit jelent az uj pápai motu propio? In: Pesti Hírlap, 33. évf. 285. sz. (1911. december 1.) 6. 40 A katholikus egyház ellenségei. In: Pesti Hírlap, 33. évf. 298. sz. (1911. december 16.) 34. 41 A katholikus egyház ellenségei. In: Pesti Hírlap, 33. évf. 307. sz. (1911. december 28.) 33. 42 Uott. 43 Zsolt 53,2. 44 Griger itt - saját bevallása szerint - Michael Faulhaber bíborost idézte. 45 Eredetiben: „evil be thou my good.” Idézte Kossuth Lajos manchester-i beszédében. Vö. https://mek.oszk.hu/08200/08285/html/01.htm - letöltés: 2020. április 24. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 111
