Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 1. Griger Miklós: Mária, segíts! (1915)
1. tavasza érett gyümölcsöt termett az Egyháznak s a hazának, nekik pedig örök üdvösséget, a vértanúság aureoláját.”... Aquinói Szent Tamás, az Egyház legnagyobb hittudósa, a theologusok fejedelme tanítja, hogy a hazaszeretetből s istenhűségből szenvedett katonahalál a vértanúsággal egy sorba helyezendő. Azt mondja ugyanis: a haza java és üdve a földi javak között az első (bonum reipublicae est praecipuum inter bona humana); a földi javak pedig, Istenre vonatkoztatva őket, isteniekké válhatnak; ily értelemben tehát földi javak is okai lehetnek a vértanúságnak.13 S mivel hőseink legbecsesebb kincsüket, életüket áldozták fel a legnagyobb földi jóért, a hazáért, mert a király szavában Isten szavára, a hadi szolgálatban pedig Isten szolgálatára ismertek, - méltók a vértanúság pálmájára s annál inkább, mert - s ezt kétszeresen aláhúzom - e világháború kimenetele az Egyház sorsát sem hagyja érintetlenül. E világháborúban ugyanis nemcsak a hatalomért s világpiacért folyik a tülekedés, nemcsak ethnikus hatalmak mérik össze erejüket, ellenfeleinket nemcsak terjeszkedési vágy, kalmárérdekek s nemzeti aspirációk sarkalják, de egyházellenes motívumok is: az Egyház nimbuszának megtépése, világhatalmi állásának megingatása. Ha, amitől Isten óvjon, e gigászi küzdelemben elbuknánk, beláthatatlan időkre lenne biztosítva a hadi gloire dicsfényével övezett francia atheista régim uralma, szabad teret nyerne a „szent” Oroszország moszkovita-orthodox propagandájára a Jeges-tengertől a Fekete-tengerig s Konstantinápolyon át Perzsiáig s Afganisztánig s megvalósulna talán az olasz szabadkőmívességnek álma is: a római kérdésnek, Guiseppe Garibaldi szellemében való megoldása. Mivel tehát „győzelmünk dicsőséges fejlődést, lendületes munkaszabadságot, vereségünk ellenben lenyűgöző bék[ly]ókat és százados vértanúküzdelmeket jelentene a katholikus Anyaszentegyháznak”,14 e világháború vallásháború jellegével is bír, s hőseink, kik a haza biztonságáért ontották vérüket, a Krisztus jegyesének, az Egyháznak védelmére is forgatták fegyvereiket. Ti tehát, kiket a vérség köteléke vagy eskü szentsége fűzött az elesett hősökhöz, ne boruljatok el, s ne essetek kétségbe. Nem akarom bánatos lelketek kegyeletét azokkal sérteni, akik azt mondják: el a gyászfátyollal s gyászszalagokkal, a haza védelmében elesett hősöket nem illik siratni; nem, ezt nem kívánom; sem a stoikusok rideg érzéketlensége, sem az epikureisták cinikus könnyelműsége nem fakadt a kereszténység szelleméből. Sirassátok elesett édes véreiteket; a könny nem méltatlan nemes szívhez. Krisztus is megsiratta barátját, Lázárt.15 Ámde, ha siratjátok őket, sírjatok úgy, mint a német költő mondja: „mit einem nassen 13 Vö. Aquinói Szt. Tamás: Summa theologiae. II/II. q. 124. a. 5. A gondolatot a szónok bevallottan Bernhard Duhr SJ: In der grosser Schicksalsstunde, Regensburg, 1915. kötetéből kölcsönzi. 14 Vass József: Mi lesz Egyházunkkal? című írására utal, mely megjelent később, gyűjteményes kötetben is. Vö. Vass József: Magyarok vigasztalása, Budapest, 1916.222-223. 15 Jn 11,33. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 105
