Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 16. Balinka, 1926. Török István lelkész jelentése, 1926. december 31. 1/1927 Lelkipásztori jelentés az 1926. évről Balinkai plébánia hivataltól. E szó, „lelkipásztori jelentés” a buzgó papi lélek előtt nem sablonszerű összefirkálás, s nem is monoton hangzású szavak, hanem úgy tűnik fel, mintha a Püspök Atyám ajkán keresztül a pásztorok Pásztora, az Isteni Mester kitüzesedett ajkai mondanák: „adj számot sáfárkodásodról”.41 A pap számára ez az igazi „Szilveszter este”, amikor a gondolat szárnyain végigjárja az elmúlt év minden egyes óráját, s lelkiismerete tanúskodik arról, hogy ő valóban „luce mundi”42 volt-e, aminek kellett volna lennie? Igazi pásztor módjára őrködött-e az élet mezején? A lelkek legelőjén égett-e a pásztortűz? Az ő papi lelkének égő, lobogó tüze, avagy az ellentábor tűzhelyénél melegedne Péter módra, [ki] szégyellte, hogy ő a Galileai tanítványa,43 és ezáltal megbotránkoztatta híveit, s így oltogatta hívei lelkében a néha-néha föllobbanó isteni tűz szikráját? Ha híveim jelenlegi lelkiállapotáról tiszta képet akarok adni, akkor szükséges, hogy a múlt reflectorának erős fényénél világítsak beléjük. Nem elég okul felhozni a háború után bekövetkezett erkölcsi világnézetet, hanem röviden jeleznem kell, kiknek gyermekei ők, apáik mily erkölcsi fölfogásnak voltak hívei. Apáikról a „historia domus” a következőket jegyezte fel: „Két vasárnapon beszéltem e dölyfós népnek az Isten haragjának iszonyú voltáról, mely rövid idő alatt Balinkát is fogja sújtani, harmadszor szóltam e tárgyról aug. 15-én, azaz Nagyboldogasszony ünnepén. Aug 17-én tűz kiáltás hallatszik. ” A történet szerint oly nagy méretű volt a tűz, hogy a nép kétségbeesésében rákényszeríttette a plébánost, hogy az Oltáriszentséget vigye oda a tűz színhelyére és adjon vele áldást. Mire nemsokára sikerült a tüzet eloltani. Majd ismét tűz volt 21-én, mely villámcsapástól keletkezett; 23-án újra tűz, mely az egész falut elhamvasztotta,44 az emberek pedig legtöbben idegbetegek lettek. A „historia domus” így folytatja: „Ily iszonyú alakban mutatta Isten az ő hatalmát e népnek, mely Róla megfelejtkezett, megvetette az ő parancsait, kigúnyolta papját. Ft. Győrdeákot45 46 saját szobájában majdnem agyondobták stb. Ft. MagyartM az oltárnál kinevették. ” Majd más helyeken ezt olvasom: „Nem érdemes arra, hogy az ember valamit tegyen nekik, mert hálátlanság [ gal | és rágalmazássalfizetnek. Alig várom, bogy szabaduljak tőlük, nagyobb farizeusok még Krisztus idejében sem voltak, mint ők. ” Számtalan helyet sorolhatnék fel, mely tanúskodik a papság iránt bennük rögződött tiszteletlenségről. Még ma is nagyon kidomborodik lelkűknek ez a rákfenéje. Élhet a pap legszentebb életet, mégis van köztük, aki a pap ellen fölhecceli a népet. A jó pap azonban nem felejti el Jézus szavait: „aki tanítványom akar lenni, az vegye föl keresztjét, és kövessen engem.”47 Ismerve népem durva lelkületét, mégsem keseredtem el, hanem minden bizalmamat Jézus 41 Vö.: Lk 12,42. 42 Világ világossága - latin. Vö.: Mt 5,14. 43 Vö.: Mt 26,69-75, Mk 14,66-72, Lk 26,52-62, Jn 18,17-27. 44 1876-ban és 1880-ban súlytotta nagyobb tűzvész a községet. Utóbbiban volt egy évben 3 égés. 45 Helyesen Györgydeák László, 1851-1878 közt helyi lelkipásztor. 46 Magyar Gyula 1878-1879 közt helyi lelkipásztor. 47 Vö.: Mt 16,24, Mk 8,34, Lk 9,23. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 111. 53