Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Függelék - Életrajzi adattár
Függelék ÉLETRAJZI ADATTÁR A kötetben szereplő vagy említett magyar, vagy Magyarországon működő papok és főpapok főbb életrajzi adatai. A külföldi, jobbára csak irodalmi munkásságuk kapcsán említett papok életrajzának összeállításától eltekintettünk. Lehetőség szerint törekedtünk a teljes életút megjelenítésére a fehéregyházmegyések papok esetében; míg a szerzetesek és más egyházmegye kötelékébe tartozó papok esetében meg kellett elégednünk a kiadott névtárak (schematismusok, catalogusok) adataival.1 A kommunista időszakban e források nem jelenhettek meg, ezért a háború után elhunytak életútjának végével kapcsolatban maradtak a kötetben bizonytalanságok. Ezeket körülírással [után, körül] jelöltük. ARADI IGNÁC (1886, Székesfehérvár - 1979) Szentelték: Székesfehérvár, 1910. Káplánévei után 1917-től 1960-ig Polgárdiban szolgál. 1938-ban apáti címet nyert, 1963-tól kanonok. ÁRONFFY FERENC CM (1873, Pécs - 1940. k.) Pécsi egyházmegyés pappá szentelték: 1896. 1901-től a lazarista rend tagja. Grazban, 1902-től Piliscsabán szolgál, 1909-től Budapesten házfőnök. Az 1919-ben az önállósulás útjára lépő magyar viceprovincia vezetője vizitátorként, 1926- tól tartomány főnökként. BABICS GYÖRGY (1884, Szőcs - 1968, Zirc) Szentelték: Székesfehérvár, 1910. Etyeken, Érden és Dunabogdányban töltött káplánévek után tábori lelkész az első világháborúban, majd Budakalász, 1921-től Bia lelkipásztora. 1930-1957 között, nyugalomba vonulásáig törökbálinti plébános. Tiszteletbeli kanonoki címet nyert 1952-ben. BAKACS LŐRINC OP (1869, Torony -1948 után) 1887-től a domonkos rendben, pappá szentelték 1892-ben. Korszakunkban a budapesti, később a kassai majd a szombathelyi rendház tagja. BANGHA BÉLA SJ (1880, Nyitra - 1940, Budapest) 1895-től a jezsuita rendben. Szentelték: 1909- 1913-23 közt a Magyar Kultúra szerkesztője. 1918-ban a Központi Sajtóvállalat megalapítója. 1923-25 között Rómában a Mária-Kongregációk központi lapjának szerkesztője. Az 1938-as budapesti Eucharisztikus Kongresszus egyik fő szervezője. BARDON ISTVÁN (1873, Székesfehérvár - 1963, Pusztavám) Szentelték: 1895-ben. Káplánévei után 1909-től nyugdíjazásáig (1947) Pusztavámon szolgál. BÉKÉÉI RÉMIG O.CIST.(1858, Hajmáskér - 1924, Eger) A ciszterci rend közösségébe lép: 1874. Szentelték: 1881. Pécsett tanít, 1884-85-ben apáti jegyző Zircen, majd ismét Pécsre kerül. 1893- tól egyetemi tanár Budapesten. 1910-11-es tanévben bölcsészkari dékán. 1911-től zirci apát, vezetése alatt önállósul a zirci Congregatio. Történetíró; neveléstörténész. 1896-tól az MTA levelező, 1908-tól rendes tagja. 1917-től a múzeumok és könyvtárak országosßfelügyelöje. BELEZNAI ISTVÁN (1850, Várpalota - 1927) Szentelték: 1873- Kálozon és Velencén töltött káplánévek után 1878-tól Velence, 1903-tól Pázmánd, 1909-ben Alap plébánosa, de még ez évben nyugalomba vonul. 1903-I909 közt alesperes és tanfelügyelő. Külön köszönöm a Ferences Levéltár munkatársainak segítségét, mellyel bővebb információkhoz juthattam. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 509
