Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 élete szentségével eszközölhető. Nagy felelősségem tudatában, éber figyelemmel kísérem úgy a rám bízott lelkek minden megmozdulását, mint pedig szent hitünk ellenségeinek kitartó aknamunkáját. Azt tapasztalom ugyanis, miszerint ellenségeink legújabb fogása abból áll, hogy gúny tárgyává teszik hitünk szertartásait, lenézik és ócsárolják a szt. hitük törvényeit pontosan betartó katholikusokat, és különösen azon törik a fejőket, hogy a vezető-lelkészt a nép előtt valahogy legyalázhassák „Percute pastorem, et dispergentur oves jus.”520 Mennyi éberségre, mennyi isteni Kegyelemre van a papnak szüksége, hogy nemtelen számításaikat keresztülhúzhassa, és hogy gonosz terveik kiviteléhez anyagot és támpontot ne szolgáltasson. Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne eredményesen ellensúlyozni az ellenség ezen taktikáját, végre abban állapodtam meg, miszerint két dolgot kell cselekednem. Először arra kell törekednem, hogy ne csak a ruha - amelyet hordok - legyen „vestis reverenda”521, hanem Isten segítségével magamnak is úgy kell élnem, hogy az állásomnak kijáró reverentiat522 ki is érdemeljem. Hogy azt elérjem mindenekelőtt intact523 életet kell folytatnom; a templomban, a plébánia-házban, az utcán és mindenütt úgy kell magamat viselnem, mint Krisztus igazi szolgájának. Faluhelyen ugyanis minden szem a papra szegeződik, a legkisebb botlás, egy meggondolatlanul kiejtett szó, többszörösen nagyítva, sokszor gonoszul megtoldva futótűzként terjed a faluban. Éltem-e így? Hordhatom-e nyugodt lelkiismerettel a reverendát? [... ]524 Azon vagyok és azon leszek, hogy úgy legyen. Másodszor - úgy gondoltam - változtatnom kell az isteni igehirdetés megszokott methodusán. Oly időket élünk, hogy már faluhelyen is akadnak egyesek, akik nyíltan tagadják az Isten létét, tehát dogmatikai és katechetikai beszédeket kell tartanom. Ezek előrebocsátása után, tiszteletteljesen jelentem, miszerint plébániai és papi hivatalomból folyó kötelességeket - amennyire ez emberileg lehetséges - pontosan elvégzem. Mivel majdnem megszakítás nélkül plébániámon tartózkodom, mindennap szt. misét mondok fél 8 órakor. Vasárnap a szt. beszéd - magyar vagy tót - 10 órakor van szentmisével, a lytania pedig mindig du. 2 órakor van megtartva. Keresztelés és avatás hétköznap a szt. mise után, vasárnap pedig a lytania után tartatik. A szt. gyónás napközben bármikor végezhető. A hitoktatás a községben szerdán és szombaton tartatik heti 10 órában, Anasztáziapusztán pedig minden kedden 3 órában. A hívőkre vonatkozólag meg kell jegyeznem, miszerint híveim legnagyobb része alapjában véve vallásos, szorgalmas, józan és munkás. Erkölcsi szempontból nagy veszedelme községünknek Budapest közelsége, naponként 700-800 ember fordul meg a fővárosban és sok azoknak száma, akik ott állandóan szolgálatot teljesítenek. A legjobb módos gazdák leányai is elmennek a téli idényre Budapestre szolgálni. Csak azért - amint azt maguktól a szülőktől hallottam: hogy itthon kenyeret ne fogyaszszanak és pénzhez jussanak. Tehát mindenekelőtt „ruha és kenyér”, „Panem et circenses”525. A legnagyobb baj az, hogy ezen sem szép szóval, sem kemény intéssel segíteni sem lehet. Máskülönben a vasár- és ünnepnapokat megszentelik - a szentegyházba eljárnak, a böjtöt megtartják - sőt, amit még a felvidéki népnél sem tapasztaltam, ruházkodásukban az egyházi idő színeihez is alkalmazkodnak. Pl. karácsonykor, húsvétkor, Űrnapján a fiatalabbja fehér színű ruhát ölt magára. Advent és nagyböjt idején a sötét - még pünkösd ünnepén - a vörös szín a domináló. A húsvéti szent gyónást a női nem 520 Megverem a pásztort, szétszélednek a juhok- latin. Vö.: Zak 13,7. 521 Tisztelendő ruha - latin. 522 Tiszteletet, megbecsülés — latin. 523 Teljes, ép, csorbítatlan - latin. 524 Nehezen kiolvasható, további önvizsgálati kérdéseket tartalmazó rész kihagyva. 525 Kenyeret és cirkuszi játékokat! - latin. (Császári elv: ezzel lehet a lázongó tömeget lecsendesíteni.) FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL Ili. 425
