Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztorijelentések, 1924-1926 8./ Magyarság 3 pld. 9./ Barázda 8 „ 10./Vitézek és gazdák lapja 4 „ 11./ Szabad Szó 2 „ 12./ Kath. Népszövetség 30 „ 13./ Rózsafüzér Királynéja 8 „ 14./ Népújság 5 „ Kelt Szabadbattyán, 1926. január 30. Horváth Imre plébános 174a. Szabadbattyán, 1926. Horváth Imre plébános jelentése, 1927. január 30. Lelkipásztori jelentés, Szabadbattyán. 1926. évről Visszatekintve az elmúlt esztendőre, jóleső érzéssel jelentem, hogy ha a hitélet nem is érte még el a háború előtti állapotokat, mégis örvendetes javulás észlelhető. A templombajárók s gyónók száma növekedőben van, különösen kellemesen érint, hogy a helybeli és [a] környék intelligentiája jó példával jár elő a templomlátogatás és a szentségekhez való járulásban. Karácsonykor, Húsvétkor külön gyóntatót kérek fel; az iskolaszék, [az] elöljáróság testületileg járulnak a szentségekhez az összes hívek épülésére. A levente ifjúsággal is eredményesebben foglalkozhattunk ez évben. A világi hatóság ugyanis rendeletéivel, hatékony támogatásával nagyban elősegítette munkánkat. Szerencsés körülmény, hogy van külön kultúrházunk, hol tél idején hetenkint előadásokat tartunk hitbuzgalmi, történelmi, gazdasági stb. tárgyról. Ezenkívül van könyvtárunk, mely a jelen évben 50 kötés508 könyvvel gyarapodott. Kultúrházunk ez évben kapott 30 millió államsegélyt, mely összegből alaposan restauráltuk az épületet, mely szükség esetén iskolának is felhasználható lesz. Van állandó színpadunk, az ifjúság ez évben új kuglizót is kapott, hol nyár folyamán ünnepnapokon kellemesen elszórakozhat, s így a korcsmázástól elvonatik. A tanuló ifjúságnál bevezettetett a Szívgárda, melyből kifolyólag a nagyobb iskolások minden hónap első vasárnapján sz. gyónás ás áldozáshoz járulnak. Az iskolázás ez évben rendben folyt, járvány vagy egyéb ok miatt nem szünetelt. Sok gondot és küzdelmet okozott ez évben az újonnan épített szárhegyi iskola jellegének ügye. A tényállás a következő: iskolát kellet építeni Szárhegyen, mivel 43 tanköteles járt 4-5 kilométer távolságról Szabadbattyánba. Hitközségi alapon nem kezdhettük meg az építést, mivel a hitközség szegény, továbbá a másvallású kézben levő uradalom - mely maga 65% pótadóval járul a közterhekhez - nem lett volna bevonható az iskolaépítésbe. Megkezdtük tehát a politikai község útján, de mivel a tankötelesek száma 80%-ban katholikus, már akkor azon gondolattal foglalkoztunk, hogy ha lehet, katholikus jellegűvé tesszük az iskolát. Közben államsegélyt kértünk az építésre, és kaptunk az államtól 90 millió kort. Mikor Petróczy István kultuszminiszteri osztálytanácsos úr és Nevelő Lajos kir. tanfelügye508 Értsd: kötet. 408 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
