Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipászlori jelentések, 1924-1926 171. Sukoró, 1926. Németh János adminisztátor jelentése, 1927. január 10. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyes Atyám! Lelkipásztori jelentésem alkalmával bizonyára azt méltóztatik elsősorban gondolni: mit is tehetett az a fiatal pap500 abban a kis községben!? Szerény véleményem szerint, ha a pap földhözragadt szegény híveinek nemcsak lelki ügyét, hanem híveinek s községének anyagi ügyeit s előbbrejutásukat is szívén hordozza — mindig talál munkát. Nem páholyból néztem, hanem velük együtt, küzdöttem lelki s stesti jobblétükért, megélhetésükért. Talán e révén is jutottam híveim leikéhez közelebb, s községem bizalmához: mert tudták, hogy mindig ingyen s önzetlenül dolgozom mindenért s mindenkiért, s viszonzásul 6 1/2 év alatt egy hajszálat sem tettek utamba. A lelkiélettel általában megelégedett voltam. Templomba rendesen jártak, s beszédeimet, oktatásaimat szívesen hallgatták. Az ősszel a választások miatt kénytelen voltam a missot visszamondani, de talán sikerül távozásomat50' 3 napos lelkigyakorlattal egybekapcsolni! Az iskolába is rendesen és pontosan jártak a gyermekek. A hitoktatást, s az ú.n. emlézést magam végeztem, s a környékbeli papság mindig „tanulni jött” hittanvizsgáimhoz. Volt időm, foglallkoztam velük, hogy a reformátusok között az életben megállják a helyüket. A falu lakosságának előadásokat tartottam: szövetkezetekről, mezőgazdaságiról], állattenyésztésről, szociáldemokráciáról, hazafiság[ról], vallásosságról stb. 1920. évben nagyon kis tőkével, jobban mondva adóssággal alakult Hangyánkat virágzóvá tettem, s az ellenőrök, mint a 17 környékbeli szövetkezet között a legelső, a legmegalapozottabb. Itt nem fogadtam el egy fillért sem, még útiköltségeimért sem! Templom kívül-belül tiszta, renoválva, új harangokkal. Sem a hitközségnek, sem a Kegyűrnak nem került semmibe. Templomgabonát évről-évre összegyűjtöttem, s harangokra ágyúcsövet hoztam. Iskola, kántortanítói lakás tiszta s rendben, pedig 6 1/2 év alatt csak kétszer szedtünk iskolaadót, s akkor is még összességében is nagyon keveset. Kiadásainkat a tanítóval együtt pásztorjátékok, színdarabok előadásából fedeztük. A plébánia földjei nagy áldozattal jó karban, s a hozzá vezető nadapi úton levő hidat 50 millióval a vármegyével ingyen megcsináltattam. A plebánia-épület nagy tatarozása a templompénztárból Nagyméltóságod kegyes engedelymével502 a nyár folyamán talán már eszközölhető lesz. Ezt szerettem volna még elintézni, meg a „Népházat”, s benne a „Hangya” szövetkezetét, melynek építési költségeit a legközelebbi napokban talán már sikerül a „Faluszövetség” és a füldmívelési ministztérium révén folyósíttatnom! Hála a jó Istennek, híveim s községem szeretetét, ragaszkodását távozásom küszöbén érzem a legjobban, ha addig „feszítsd meg”-et nem kiáltanak!503 Akkor is fölemelt fővel megyek közülük, mint kápláni működési helyeimről. 5"" Németh János 32 esztendős ekkor. 5111 Sárosára kapott plébánosi kinevezést. 51,2 Értsd: engedelmével, engedélyével. 503 Újabban „Keresztre vele!” alakban fordítják. Vö.: Mt 27,22-23; Mk 15,13-14; Lk 23,21; Jn 19,6. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 403
