Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 a házi teendő tartja vissza. De több jóakarattal talán azok is, kik nagy ünnepeken oly szép számmal töltik meg a templomot, vasárnaponként is megjelenhetnének. A nők és serdülő lányok karácsonykor és húsvétkor nem mulasztják el a szt. gyónást és áldozást. Ezt, miként múlt évi jelentésemben is említettem, Jézus szt. Szívének tudom be, mert mióta [a] Jézus szíve társulatot megalakítottam, azóta nemcsak a tagok végzik a hó első péntekjén ájtatosságukat, hanem kihat példájuk a nem tagokra is, kik legalább az említett két ünnep táján eleget tesznek gyónási kötelességüknek. Az iskolás gyermekek szintén havonkint járulnak a szentségekhez. Külön idegen gyóntató nem volt, de dr. Viszota Alajos kanonok úr minden harmadik vasárnap Sárpentelén misézik, amikor a gyónni kívánókat is meghallgatja. A nép erkölcse tiszta, vadházasság, pusztán polgári egybekelés nincs. Vallásellenes tünet nem tapasztalható. Megemlítendőnek tartom, hogy a nyár folyamán egy hadirokkant járt itt könyöradományt gyűjteni, aki azután - nem tudom miféle szándékból — az asztaltáncoltatást mutatta be kisebb társaságnak. Amint tudomást szereztem a dologról, azonnal megmagyaráztam nekik e haszontalan babonát. Nem is [lett] belőle lelki kár. Őszi gyűlésünkön paptársaim figyelmét is felhívtam a hadirokkantra. A fiatalság nevelése céljából az eddig is működő ifjúsági egyesület keretében nem volt nehéz a Levente-egyesületet megalakítani. Először csak a labdarúgó játékot gyakorolta a fiatalság, majd a rendgyakorlatra került a sor. A játékból észrevétlenül jutott a fegyelem korlátái közé. A Levente egyesület egyik eredményét a templombajárásnál említettem. Másik jó hatása az, hogy, a Leventék játékát és gyakorlatait vasár- és ünnep[nap] délutánokon úgyszólván az egész puszta népe nézi, és így az is szem előtt van. Ez évben a műkedvelő előadások jövedelméből a labdajáték csapat kapott egyenruhát. Úrhidán minden harmadik vasár- illetve ünnepnapon van isteni tisztelet; máskor Sárszentmihályt vagy Szabadbattyánt keresik föl a jobb érzésűek misehallgatás céljából. Litániát minden vasárnap és ünnepnap a kántortanító tart. Úrhida népe szívesen jár istenitiszteletre; téli időben az iskola helyisége zsúfolva van, és kívül is sokan rekednek; nyári időben a napszámos és arató nép azonban egész héten másnak dolgozik, így kénytelen a maga kis 1-1/2 [sic!] földjét vasárnap betakarítani. A vasárnapi munkát tiltó belügyministeri rendelet jó hatása az elmúlt nyáron érezhető volt; nyáron is szépen voltak a vasárnapi isteni tiszteleten. Az iskolás gyermekek karácsonykor, húsvétkor, év elején és végén gyónnak. Ezenkívül minden alkalommal, mikor Úrhidán van isteni tisztelet, 10-es csoportokba osztva járulnak a szt. gyónáshoz. A nők karácsonyra és húsvétra tömegesen gyónnak; közülük kevés akad, aki évenkint legalább egyszer el ne végezné gyónását. Az oltáregyleti tagok (néhány van) havonkint gyónnak Még a fiatalság köréből is elég számosán végzik keresztény kötelességüket [el], de a középkorú felnőttek semmi örömet nem okoznak. Ezeken már csak az alapos missió fog talán, mely a templom tető alá hozása után a legelső lelkipásztori teendőm. A fiatalságot nagy buzgalommal karolja föl az új kántortanító. Úrhidán karácsonykor volt az első pásztorjáték előadása, melyet a község népe ismételten látni kívánt, és igen nagy erkölcsi tartalommal élvezett. Hasonlóan kedvvel nézte végig a másik ifjúsági színdarabot, melyet 4-szer kellett megismételni. Itt is küszöbön van a Levente-egyesület szervezése, mely a sokszor rakoncátlanságba törő fiatalságot helyes irányban [sic!] fogja vezetni. Örvendetes dolog, hogy a fiatalság nem idegenkedik, hanem maga ajánlkozik az egyesületbe, örömmel, szorgalommal tanulja szerepét - szóval igen alkalmas anyag a hajlításra. Talán ebből az anyagból lesz az öntudatosabb vallási életet élő nemzedék is! 382 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
