Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 A roráte sem ment sehogy. December legnagyobb részében a reggeli órákban a hőmérő 14 R.416 alá süllyedt. Arról szó sem lehetett, hogy a Synodus Dioec. rendelete értelmében prédikációt tartsak; közben meg is hűltem, és szobafogságot kellett tartanom néhány napig. A hó második felében az időjárás javult; a szentmiséket meg tudtam tartani; de a templom oly hideg volt, hogy prédikációra nem került sor. Az októberi ájtatosságot véges végig megtartottuk. A templom kedvezőtlen fekvése dacára a hónap vége fele - amikor a hold az esti órákban világított - a hívek elég szép számban jelentek meg. Az esketéseknéi előírt beszédet minden egyes alkalommal megtartottam. Themák: az esketési szertartás magyarázata; a gyűrű symboluma (az imákat lefordítottam és megmagyaráztam); házastársi hűség; gyermekáldás; az „egyke” ellen. 2. Szentbeszédek Paptársaim különös figyelmébe ajánlom Joseph Weigert Baernpredigten, Herder, 1925. c. munkáját, amely vázlatokat ad falusi embereknek való szentbeszédekhez. A munkát nagy haszonnal használtam. A Syn. Dioec. értelmében jan. első felében a keresztény családról, nov. első felében az utolsó kenetről tartottam több szentbeszédet. Március 25-én, szept. 27-én, megbetegedtem, és nem tudtam tartani sz. beszédet; jún. 21., 28.: a nagy esőzések miatt alig volt valaki a templomban, s így csak csöndes misét mondtam; dec. 2. vasárnapján a hideg miatt a hívők kérésére elhagytam. 3. A délutáni istenítiszteletek a Synod. Dioec. határozatai értelmében tartatnak; áldás után: „Áldott legyen az Isten” - a káromkodások kiengesztelésére. 4. Hitélet. E téren számbavehető változásról nemigen számolhatok be. A húsvéti sz. gyónást vagy 100-an végezték el, beleértve az iskolásokat; mivel a hívek száma úgy 600, az 1-7 éves gyermekek száma 150, tehát 450 hívó közül vagy 100 tett eleget gyónási kötelezettségének. Karácsonykor vagy 80-an gyóntak és áldoztak. Sajnos e téren javulás egyelőre nem várható; az idősebbek, különösen azok, akik a kommunista időkben szerephez jutottak - ilyenek pedig sokan voltak - a templomot kerülik. Az is nagy baj, hogy híveim tekintélyes része mezei tolvaj. Ezek természetesen nem jönnek gyónni. Javulás mutatkozik az iskolások lelki életében. Törekvésem oda irányul, hogy ezekre tudjak hatni. E célból nem kíméltem a költséget. A gyermekeket 3-4-szer vezettem sz. gyónáshoz; ellátom katekizmusokkal, az első áldozókat a plébánia udvaron megreggeliztetem, s ezidén Barcza Imre támogatásával karácsonyi ünnepélyt is tartottunk, amelynek végeztével a gyermekek egy kis ajándékot is kaptak. Híveimnek két legnagyobb bűne, a káromkodás és a lopás, mintha valamivel kisebbeden volna. Mikor e hibáikat ostorozni kezdtem, hihetetlenül felbőszültek. Csak az idén tudtam meg, hogy egyesek eleinte annyira dühösek lettek rám, hogy összebeszéltek, hogy ha még rájuk támadok, le akartak dobni a szószékről. Később magam is önkénytelenül lecsendesedtem, mert azt láttam, hogy szókimondással nem megyek semmire. Van a községben több vadházasságban élő pár. Sajnos, ebben az ügyben nem tehetek semmit. Az 416 A Réamur-skála a víz fagyás- és forráspontja között 80 egységet számol (szemben a Celsius-skála 100 fokjával). Ez tehát 17.5 Celsius-foknak felel meg. A szövegkörnyezetből következően negatív tartományban. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 353
