Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Vasár- és ünnepnapokon a prédikációt megtartottam, kivéve az addig szokásban volt nyári szünetet. A tárgyat rendszerint úgy választottam meg, hogy az a bányamunkások viszonyainak megfeleljen, t.i. speciális kérdéseket tárgyaltam. Minden vasárnap - a két nyári hónap kivételével - a litánia után katekézist tartottam. Ezen majd annyi hallgató volt, mint a nagymisén és prédikáción. Tárgy volt: a kis katekizmus kérdéseinek magyarázata jó fél órán át. Az esküvőknél mindig tartottam egy rövid beszédet az új párhoz és a násznéphez. Azt a rossz szokást, hogy a násznép a községházára is ünnepélyesen, legtöbbször zenével megy és onnét egyenesen a templomba jönnek, még nem tudtam egészen megszüntetni; de néhány pár már külön ment egyszerűen a községházára, azután hazulról ünnepélyesen a templomba. Két esküvő volt, de sponsis36“ nagymisével; ez olyan újdonság volt itt, hogy még a legöregebb emberek sem emlékeztek arra, hogy valaha ebben a községben ily „szép” esküvő lett volna. A provisio-t nyilvánosan végeztem, rendszerint mindjárt a szentmise után. Kihirdettem, ha a beteg szentségek nélkül hal meg, nem temetem el ünnepélyesen; a hirtelen halál kivételt képez. Mindennapi áldozó kettő volt az egész éven át, minden hó első péntekén kb. 25 gyónó és áldozó volt. Fájdalmas péntekre egy lazarista atyát hívtam: előző vasárnap kihirdettem, hogy idegen pap fog azon a napon gyóntatni. Azon a napon és szombaton mintegy százötvenen gyóntak és áldoztak, köztük az intelligencia egy része is. Az eredménnyel nagyon meg voltam elégedve - kezdetnek nagyon szép volt. Azelőtt mindennap volt délután litánia a nagyböjtben, de keresztút nem volt sohasem. Én ezt a Nagyméltóságú Püspök Úr engedelmével úgy változtattam meg, hogy a nagyböjtön át minden kedden délután rendes keresztút volt litániával és áldással, minden pénteken délután pedig böjti prédikáció szintén litániával és áldással. A többi napokon - azaz hétfőn, szerdán és csütörtökön - elmaradt a litánia. Október hónapban mindennap az iskolás gyermekek imádkozzák a szentmise alatt az olvasót és - míg az időjárás megengedte - ők énekelték szombaton délután a litániát. Ez a két dolog is újítás volt, de örömmel fogadták; a felnőttek szívesen hallgatták gyermekeik imádkozását és éneklését, és jó szívvel imádkoztak és énekeltek velük együtt. Ez évben jött új életre az Oltáregyesület is, mely néhány év óta már szünetelt. Ájtatosságukat minden hó második vasárnapján tartják meg délután a litánia előtt. Ép[p] úgy a Jézus szent szíve Társulat is újra kezdett fejlődni és a Rózsafüzér Társulat is; de ezek még nem alakultak meg egészen. Megkezdtük az iskolán kívüli nevelést, megalakult a Levente Egyesület; mindkettőnek én vagyok az elnöke. Ugyancsak megalakítottuk a bányamunkások között a keresztényszocialista szakszervezetet is; itt én a háttérben maradtam, csak az embereim dolgoznak nyilvánosan. Lassan megy a fejlődés; részben azért, mert az ellenfél minden eszközt felhasznál ellenünk, részben, mert mi is megválogatjuk a jelentkezőket. Legyünk inkább kevesebben, de derék munkásokból és jó keresztényekből álljon a csapatunk. A földművesek között megkezdtem a Katholikus Népszövetség talpra állítását is, de ez technikai okok miatt még nem egészen sikerült. A központ már háromszor ígért, de még egyszer sem küldött ki senkit. * 3611 Ünnepélyes - latin. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 319
