Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 gezte el szentgyónását, felnőtt leány csak 17. A néhány gyakori áldozóval együtt, beleszámítva az iskolásokat csak 329 áldozás volt az egész adventben. A házi pásztorációt [sic!] alig kezdtem el. Meg kellett állnom a jószándéknál, mert az első látogatások után már a legképtelenebb gyanúsítások keletkeztek. így: pártot szervezek magamnak, hogy maradhassak; alamizsnát koldulok a magam számára; keresek magamnak való menyecskét... Mikor érdeklődtem a Pesten szolgáló leányok vagy a gyárakban dolgozó fiúk sorsa iránt, bizony azt is felelték, mi közöm hozzá. Ezen kísérletek még sem vették el örökre a kedvem a házi pásztorációtól. Remélem, még megértjük egymást. Mert ennek a jó szántói népnek a lelke mélyén ott él a katolikus traditio - csupán [az] idők folyamán a megszokás-hajlamok az alapjaiban ízig-vérig katolikus lelket eltorzították. A mai állapot világszerte ismeretes okait tartom szemem előtt, az ehhez járuló speciális okokat is jó[l] ismernem a megértéshez, és így talán az egyházmegyében való sok bolyongásom után kimondhatom, hogy a szántóiak ragaszkodnak apáik hitéhez. Vasárnap úgy a nagymisén, mint a litánián zsúfolt a templom, a prédikációt nem szeretik. Általában nehezen szoknak hozzá minden újításhoz. így nagyon rossz néven veszik, hogy felszólítom őket, hogy a templom tisztaságára ügyeljenek. Ezt alig értik meg. Hiszen eddig a főoltár képe és a többi szépszámú kép alatt denevérek fészkeltek, a legények, leányok pedig kaszinóztak. Stb. Néhány lakodalomra meghívás után elmentem, s élvezhettem nótában, társalgásban a hatodik parancs teljes negligálását. így szórakoztattak engem. Én még nem ismerek olyan családot, amelyben legalább az unokák között nem akadna törvénytelen. Ittlétem alatt már két leányasszony temetésen ott díszelgett a fehér rózsafüzér-társulati zászló. Mindezt nem akartam fatális beletörődéssel változatlanul hagyni. A hitoktatással, az iskolások miséjével, a gyermekek gyakoribb gyónásával akarom a megrögzött szokásokat levetkőzni. Hitbuzgalmi egyesületet még csak a gyermekek között merek alakítani. Ez a nép nagyon ragaszkodik anyanyelvéhez. A népművelődési előadásokra állítólag azért nem jár, mert tótul szeretné hallgatni. Általában - azt a néhány embert leszámítva, aki az intelligenciától függ - mindenki fázik a magyar szóról. Kevés helyen olyan népszerűtlen a Levente intézmény, mint Szántón, és itt megint csak a nyelvi kérdés okozza a népszerűtlenséget. Míg a nép annyira csüng nyelvén, a kegyurak és a hivatalos körök legalább ugyanakkora ellenszenvvel viseltetnek minden iránt, ami tót. Másik akadály, amelybe folyton beleakadok: a papnak itt nincs semmi szavahihetősége. Azt hiszik, hogy a pap is úgy hazudik, mint a lelkiismeretlen szántói országot járó meszes. Hiába mondom, hogy a zsinati törvények ilyen vagy olyan intézkedése alapján kell elődeim egyik-másik szokásától eltérni. Egyetlen picike eredményt szögezhetek le, hogy míg a perselypénz 1926 január 1 [-jéjtől július 22- ig csak I.45O.OOO kor volt, július 22-[től] december 31-ig 5.000.000 koronán felül. Kegyelmes Uram! Magam érzem legjobban, hogy gyarló, csekély eredménnyel zárul a mérleg, de az újesztendőbe [n] még több, még reményteljesebb jóakarattal szeretnék az én és a szántóiak leikéért dolgozni. Nagyméltóságú Püspök Úr kezét csókolva vagyok hálával tartozó és további jóakaratát kérő fia Pilisszántó, 1927. jan. 12. Laczó Alajos FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 317
