Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 119. Pázmánd, 1924.324 Papp Lajos plébános jelentése, 1925. március 5. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyés-Püspök Úr! Krisztusban Kegyelmes Uram! Mindenek előtt mély alázattal kérek bocsánatot, hogy az elmúlt évről szóló lelkipásztori jelentésemet január hó helyett csak most terjesztem fel Nagyméltóságod magas kezeihez. Ennek azonban nem hanyagság az oka, hanem csupán az, hogy egyes fontos adatok - főleg a sajtóra vonatkozók — csak a napokban álltak rendelkezésemre. 1. Az általános helyzetről. Lelkipásztori jelentésem tárgyilagos elbírálásához fontos tudni, hogy a 3600 lelket számláló Pázmánd lakosságának háromnegyed része teljesen vagyontalan, földmunkás proletárból áll. Igen fontos körülmény, hogy több évtizeden keresztül a mindenkori vezetők, beleértve a kegyurat is, folytonos egymásközötti torzsalkodásukkal aláásták a tekintélytiszteletet, s a vezetőkbe vetett bizalmat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a világháborút, s az azt követő forradalmak romboló hatását sem. Az én itteni működésem összeesik ezekkel a nehéz időkkel, amennyiben 1916 szeptember l-f]e óta vagyok pázmándi plébános. Amit tudtam Isten kegyelmével és csekély erőmmel megtenni, mindent megtettem... Olvasókört, legényegyesületet, dalárdát szerveztem. Felújítottam a Kath. Népszövetség szervezetét. Behoztam a háború alatt feledésbe ment Jézus Szent Szíve kultuszt, az élő rózsafüzér ájtatossagot, az ima apostolkodást és az iskolai Jézus szt. gyermekségének szervezeteit. Mindez Pázmándon igen nehezen ment, főleg az ifjúsági egyesület megszervezése. A fiatalságot úgyszólván a korcsmákból, istállókból kellett összeszednem, abban az időben, mikor pázmánd kiskorú bűnözőinek statisztikája igen elszomorító volt. Maga a törvényszéki elnök kért fel, hogy kövessek el mindent a kiskorú bűnösök megjavítása érdekében. 1920-ban 46 kiskorú bűnöst ítélt el a törvényszék lopás, betörés, súlyos testisértés stb, vétségeiért. Ez a szomorú statisztika indított arra, hogy itt valamit csinálni kell. Az általános helyzet ez. Részletekről és az elért vagy el nem ért eredményekről a következőkben számolok be. 2. Hitbuzgalmi ügyek: Keresztség szentségében minden születendő gyermek részesül idejében. A házi keresztségnél gondom van arra, hogy a keresztség érvényesen lett-e kiszolgáltatva, s ha a gyermek életben marad, mindig pótolva lesznek a szertartások. Ilyen házi keresztség az elmúlt esztendőben nem történt. A gyermekáldás kielégítőnek mondható. Átlag 80-90 a született gyermekek száma évenkint. Az elmúlt évben 79 születés volt, A halálozás ezzel szemben 46, tehát szaporulat 33. De volt már 50-nél is több szaporodás. Az egyke rendszer itt nem grasszál. A vagyonosabb osztálynál némi tünet észlelhető ugyan, de a szegény osztály e tekintetben intakt. Két esetről van csak tudomásom, hogy abortus procuratus fordult elő, de ez is, hála az itt éberen őrködő csendőrségnek, hamar kiderült és a bíróságnál végződött. Itt megemlítem jellemzésül, hogy a verebi kálvinisták közt tizenegy asszonyt nyo324 Részletei megjelentek az 1925/10. sz. püspöki körlevélben (133/1925, 12-13). A közreadás során kurziválva jelöljük a körlevélben nem publikált szövegrészeket. 284 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
