Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 legjobb templomlátogatóim voltak (15 család). Nagyhantoson lesz 45 új ház a telepen, Nagylókon 90; ezek 7 km-re esnek a templomtól. Mostanában szereztünk be az iskolákjnak] és népművelési előadásokhoz egy mozgóképvetítő készüléket (10.000.000 kor adóság), ez talán majd felkelti az érdeklődésüket, mert szóbeli előadás meghallgatására nem kaphatók. Egyéb jelentenivalóm nincsen. Krisztusban engedelmes fia Nagyhantos 26.1/5. Szabó József hplebános 104. Nagyhantos, 1926. Szabó József adminisztrátor jelentése, 1927. január 4. Lelkipásztori jelentés a nagyhantosi plébániáról Nagyméltóságú Püspök Úr! Kegyelmes Atyám! Missiós páterek mondották, hogy közömbösebb népe egy megyének sincsen, mint Fejér m.-nek. Olyan se hideg, se meleg nép2'’4; annál inkább áll ez a cseléd népről. Állandó néppel többre lehet menni; látom a régi, maradós cselédekről és az önálló gazdákról. De mikor minden évben minden pusztán 18-20 család kicserélődik, olyan forma helyzet ez, mint a kórházi volt: mire menne velük valamire az ember, otthagyják, s mennek más vidékre. Innen van, hogy az egyesületi élethez nincs bennük érzék, hajlandóság; pietisztikus társulatok (rózsafüzér, Jézus Szíve) még csak mennek, de sociális irányú semmiképip| se. Az ő megélhetésük a nov. l-[je]i „szegődéssel” 1 évre rendben van, tovább aztán nem érdekli őket más. Ilyen körülmények közt a hitéletben sem lehet állandó emelkedés: attól függ, milyen vidékről jön az új cseléd. Ha előbbi helyén foglalkoztak vele, vagy lehetett vele foglalkozni, akkor még csak megy a dolog; de ha papot, templomot nem igen látott, bizony élőiről kell vele kezdeni mindent. Itt látom igen nagy fontosságát a puszták pasztorációjának. Hacsak lehet utánuk menni, akkor nem kapna az ember 8-10-16 éve nem gyónt híveket. A sz. áldozások száma - hál’ Isten - növekszik. Az első évben nem értem el az 1000-et; [a] II. évben lett 1300; tavaly volt missió - 1964 az évi sz. áldozás. Az idén - missió nélkül is - 1806 (hívők száma 1671); ha leszámítom az iskolás gyónók számát (évi 400 sz. áldozás), a havi gyónók számát (évi 300-360) - még marad 1000-1100; úgyhogy alig 100-150 marad csak el. Persze hiányzik a vezetők jó példája, [a] grófékon és egy g. tiszti családon kívül mások nem adnak jó példát (a tantestület igen, minden tagja majdnem havi gyónó). Az idén alakult meg a „Levente E.” 5 csoportban, minden csoport 2-3 tanyára szétszórva. Nehezen ment a megalakulás, de végre is sikerült. Az egyesületben papon és tanítón kívül [közre]működő nincsen: nő tanítók a 18-20 éves kamaszokkal nem bírnak, mozgóképes és oktató célú színi előadásokkal azonban ők is segítenek. 294 294 Vö.: Jel 3,16. 252 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
