Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 101a. Nadap, 1926. Kolonics Károly plébános jelentése, 1927. február 5. 21./1927. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Legkegyelmesebb Atyám! A lefolyt 1926. évről a következőkben vagyok bátor legmélyebb alázattal Nagyméltóságodnak beszámolni. A pastoratio, a hívek lelki gondozása, lelki szükségleteik kielégítése kellőleg megtörtént; szem előtt tartva a „Canonica Visitatio” ide vonatkozó rendeletéit s a hívek igényeit. A rendes isteni tiszteletek úgy hétköznapokon, mint vasár- és ünnepnapon meghatározott időben tartattak, iskola év alatt az iskolás gyermekek a tanító vezetésével a templomba jönnek a szent misét hallgatni, mely kötelezettség alól csak a téli zord idő menthet fel. Vasár- és ünnepnapokon szent beszéd előbocsájtásával d.e. 10 órakor énekes nagymise; du. pedig rendes lytania, ez utóbbi minden szombaton és Mária ünnepet megelőző napon is tartatik. Ezen isteni tisztelet sorrendje a templombejárónál úgy magyar, mint német nyelven megírva ki van függesztve. Ami a hívek templomba járását illeti, habár jelenleg nincs is panaszra okom, mégis tömegesebb lehetne, mert a közel 300 templomba járni köteles hívő közül sokszor közel 100 is hiányzik, Ez iránt többször kapnak figyelmeztetést, nem csak a szószékről, hanem egyes összejövetelek alkalmával is. A húsvéti szentgyónás és szentáldozás elvégzését szigorúan sürgetem, mutatkozik is eredmény, noha a férfiak csak nehezen szánják rá magukat, a végszentségek felvétele nélkül azonban egyetlen hívő sem múlt ki. Lelkipásztori gondjaim közé tartozott híveim meglátogatása, amit el is végeztem, sok tapasztalat szerzésével. A családokról vezetett jegyzék szerint nincs a plébánia hívei között egy sem, aki vadházasságban élne; nem különben elvált házastársak sem léteznek. Vegyes házasság a lefolyt 1926. évben nem köttetett, sajnos azonban egy református család a községbe költözött. S ez a község jegyzője, kinek megválasztása ellen telyjes [sic!] eréllyel küzdöttem, de a felsőbb hatalom ellen hiába volt minden küzdelmünk. Egyetlenegy szavazatot kapott, de a kiküldött főszolgabíró a község jegyzőjének nyilvánította. Az 1877. évtől egész 1913. évig a községnek zsidó jegyzője volt, kinek távozta után sikerült katholikus embert választanunk. Ez azonban a lefolyt évben nyugdíjba ment, s most református vallású az utóda. Ami az iskolát illeti, az iskolában járás ellen nincs panasz, ma már rendben megy, betegség esetén kívül nincs elmaradás. Az iskolán kívüli oktatásban is részesülnek, úgy levente, mint a faluszövetség keretében a téli hónapok alatt, amikor nem csak vallásos és erkölcsös oktatásban, de egyszersmind gazdasági kérdések fejtegetésében oktattatnak. A plébánia területén levő ájtatos egyletek vezetését a plébános teljesíti. A nép anyagi jólétének előmozdítására vezeti a „Hangya” fogyasztási szövetkezetét, részt vesz a községi gyűléseken, s iparkodik azt a község előnyére és javára irányítani. A szegények gondozása a templomban felállított szent Antal perselyének igénybevételével történik. 248 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
