Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 pítványi miséket elmondom, bár a kamat nincs valorizálva; így sikerült híveimet meggyőznöm arról, hogy a halottakért való mise nemcsak szokás és ceremonia, hanem az elhunytnak lelki javára szolgál, mely jót a csekély kamat miatt a pap nem vonhat meg az elhunyttól. Tapasztalom azt is, hogy a pap iránti bizalom és tisztelet is erősödött. Legörvendetesebb jelenségnek vélem azt, hogy túlnyomórészt proletár lakosú falum népe a kath. vallás értékét öntudatosan vallja és vallását megbecsüli. Ezt frappánsan megnyilvánulni láttam a most lezajlott képviselőválasztáson, mely falunkban sajátos módon felekezeti kérdéssé alakult. Némi agitálással nemcsak a soc. demokrata, hanem a kommunista érzelmű híveimet is sikerült rábeszélnem arra, hogy a kath. jelöltre szavazzanak. Falunkban így csak a hivatali és uradalmi presszió hatása alatt álló 150 egyén szavazott a ref. vallású kormányjelöltre, a többi összes szavazó pedig a kath. vallású kér. gazdasági párti jelöltre adta szavazatát. Népem nagyobb bizalmát nem demagóg népszerűség-hajhászással, hanem azzal sikerült megnyernem, hogy kér. szocialista meggyőződésemet előttük nyíltan hangoztattam. Minden nagyobb ünnepen a prédikációmban is rámutatok a vallástalan vörös világnézet anyagelviségének romboló hatásaira, de ugyanakkor kiemelem a krisztusi szocialista szellem fölényét, melyet - sajnos - [a] hivatottak is félnek megvalósítani. Ilyen tónusú prédikációm talán a konzervatív fülnek túl „radikális”, de semmi esetre sem radikálisabb, mint szent Pál ama szocialista tana: „aki nem dolgozik, az ne is egyék!”288 Lelkipásztori munkámban arra a meggyőződésre jutottam, hogy a magyar kath. egyháznak a néppel törődés terén tanúsított megdöbbentő antiszociális közönyét és mulasztásait még jóvá lehetne tenni, ha mielőbb oly szocialista szellemű papokat nevelnénk, kikben nemcsak szociológiai elmélettudás, de praktikus érzék is van, akik átérzik a szegény nép nyomorát, s mindkét szemükkel irányítják a népet. Mert hisz azt a nép is észreveszi, ha a papja csak egyik szemmel néz rá, a másikkal pedig a kanonoki stallum felé sandít,289 vagy gerinctelen hajlongással a helybeli uraság gracionáléjat lesi. Tapasztaltam azt is, hogy ha a szocialista szellem fenntartására felülről is kap a plébános buzdítást és példát, akkor sokkal könnyebben megnyeri híveit, kik így őt igazolva látják. így történt, midőn híveimnek a szószéken felolvastam és tételenkint elmagyaráztam Kegyelmes Püspök Atyámnak a tavalyi kath. nagygyűlésen a szocializmusról mondott beszédét. Híveim napokon át ezt tárgyalták, a korcsmában is erről disputáltak, s örültek azon, hogy végre kath. püspök is ily radikális népszeretettel áll a proletariátus védelmére - ezáltal a valláshoz való vonzalmuk is erősödött. (Szabadjon megemlítenem azt a hitemet, hogy Kegyelmes Atyánk ama szocialista beszédével a magyar katholicizmusnak többet használt, mintha egy új Krisztus követése könyv290 jelent volna meg.) Egyébként: a kath. nevelésben nagy segítségemre vannak az újjan [sic!] érkezett apácák, a szatmári irgalmas nővérek, akik az óvodát sokkal korszerűbben vezetik, mint a gráciák tették. Az egyesületi életet a Kath. Ifjúsági Egyesület révén tartom fenn, a házi pasztorációt is gyakorlom és híveimről a karthoték-rendszerű nyilvántartást elkészítettem. Nagyméltóságú Püspök Atyánk felszentelt kezét fiúi tisztelettel csókolja: Hajós József plébános 288 2Tessz 3,10. 289 Hajós József 1939-ben kanonok lett. 290 Utalás Kempis Tamás nagyhatású művére. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 243
