Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztort jelentések, 1924-1926 Azonkívül még jár 1-2 pldányban, nagyobbrészt hozzám Magyar Kultúra 2, Kath. Szemle 2, A Cél 1, Ferences Közlöny 1, Élet 1, Néger Gyermek 4, Keresztény Nő 1, Rózsafűzér Királynéja 1, Eucharisztikus Értesítő 1, Steyer Missionbote 1, Die Kath. Welt 1, Egyházi Lapok 2, Nemzetnevelés 1, Néptanítók Lapja 1. A destructiv lapok javarésze a szanatóriumokba jár. Magába a községbe: 14 Pesti Hírlap, 5 Az Újság, 3 Pesti Napló, 35 Neu. Polit. Volksblatt, 5 Pester Lloyd, 4 Pester Zsurnal [sic!] - a többi példány a szanatóriumok között oszlik meg. Ha még felemlítem, hogy kb. 20 családot látogattam meg a betegeken kívül - mert azokkal együtt 30-nál is több - akkor körülbelül kimerítettem jelentésemet. Budakeszi, 1926. jan. 31-én. Miller József esperesplébános 30/1927. 33. Budakeszi, 1926. Miller József plébános jelentése, 1927. január 30. A budakeszi rk. plébánia hivataltól. Lelkipásztori jelentés az 1926. évről Nagyméltóságú és Főtisztelendő Megyéspüspök Úr! Az 1926. év folyamán lelkipásztori szempontból két jelentős esemény történt plébániámon. Az egyik a nagyböjt első hetében, febr. 20-[tói] 28-ig tartott szent missió, melyet Schweighardt Veremund és Juhász Irén[eusz] kapucinus atyák tartottak, és amelyről annak idején előírás szerint külön jelentést is küldtem. A háború nagyon elvadította és eldurvította az erkölcsöket, az emberi lelkeket. Miután most már néhány év alatt visszatértek a békés idők társadalmi viszonyai, és az utolsó missiót a háború előtt, 1913-ban tartottam, azért azt hittem: a lelkeket is vissza lehet a régi kerékvágásba terelni, ha valami rendkívüli eseménnyel - mint a missió - jobban megragadjuk a kantárszárat. De ez csak részben sikerült. Gyóntak ugyan és áldoztak 4000-en felül, és ez a szám körülbelül el is éri a gyónókötelesek számát, de én mégsem voltam és vagyok megelégedve. Mert a legfőbb kívánságomfat]- ami a missió indító oka volt, hogy a férfiak azon része, mely hideg és közömbös, is felmelegedjen- elérni nem tudtam vele. Tehát hiába a házi pásztoráció [sic!], hiába a missió, a tömeghatás: a lelkiismeret alszik. Egy részénél már nem is ébred fel; volna még egy csomó, akiért kár, hogy elveszik, de az élet olyan ólomsúlylyal [sic!] nehezedik a lelkére, hogy nem tud lábra állni. Nyomja a kenyér, a családja, robotol egész héten, még vasárnap is. Rabszolga és csak a sírban talál pihenést - azért a halálos ágyáig vár. A másik esemény, hogy végre 3-4 évi megfeszített munka után sikerült megmenteni a már élet-halál között lebegő zárdaiskolát, amely a budakeszi erkölcsöknek egyetlen mentsvára. A szeplőtelen fogantatás ünnepi nyolcada alatt"5 elkezdődött az építkezés, és folyik, amennyire a téli időjárás engedi, mert aug. 15-ig késznek kell lenni, és szeptemberre beköltözhetnek a nővérek az új házba. Az év fo- 115 115 Március 25-én és az azt követő hét napjain. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 105
