Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
lelkipásztori jelentések, 1924-1926 „Rózsalány” ünnepnek neveztünk, a kitüntetés és tiszteletadás minden jelei között nyújtottuk át az ajándékot. Ámbár ez látványosság akkor nagy port vert fel, de nem értem el vele a kellő hatást, mert a congregation kívül álló leányok abszolúte nem pályáznak az erénydíjra. Még egy dolgot akarok felemlíteni. Már a commun óta foglalkoztam azzal a gondolattal, hogy’ miután a földművesek számára megvan a kath. Gazdakör, hát a keresztény iparosok számára is kellene valamiféle szervezet, mely tömörítse és elvonja őket a szociáldemokrata befolyás alól. Évről-évre tartottam kér. szociálista gyűléseket. Itt voltak a legjobb szónokok: Tobler, Székely, Szabó, Müller, Helvey etc. Meghallgatták, helyeseltek, de csak nem akadt senki, aki élére állt volna, ámbár tagok lettek volna hozzá. Én nem akartam előtérbe állni, mert hisz a szociálisták mindjárt rámondják, hogy papi egylet és csúfolják az illetőket, mire azok a gúny elől kitérnek, ép[p]en mint a gyónásnál. így aztán nem lehetett megalakítani, de azért bántotta a lelkiismeretüket, hát mit csináltak? Összeálltak vagy 40-50-en, és [az] egyik kereskedő vezérlete alatt - aki megbízható, jó katholikus ember, rendesen jár templomba és gyónik-áldozik - [az] egyik vendéglőben alakítottak egy asztaltársaságot, amely egyszersmind a takarékpénztáruk is. Ezen cím alatt aztán összeszedték a jobb érzelmű iparosokat és munkásokat még a szociáldemokraták közül is, és így elválasztották a szélsőbb elemektől. Persze itt a korcsmárosnak is van részesedése, mert van egy biztos vendégserege, akik minden ügyeiket poharazás közt intézik el. Még a karácsonyfa ünnepélyüket is a ragyogó karácsonyfa [.. .]113 mellett, poharazás mellett tartották. Van már több mint 100 millió betétjük, amiből 70 millió kölcsönt adtak ki, és felruháztak a nyereségből 24 gyermeket, több mint 8 millió költséggel. így aztán megoldották a keresztényszocialista kérdést anélkül, hogy a demokratákkal hajba kaptak volna. A szociáldemokraták tábora azonban, mely a commün alatt 1200-1300 tagot számlált, ma már 28-ra csökkent, és olyan csendesen viselkednek, hogy már alig tudunk róluk. A szociáldemokraták helyett azonban kellemetlenségem volt az ú.n. „Deutsches Culturbund” helyi fiókjával, akik ugyan megalakultak, de semmiféle működést kifejteni nem tudtak, mert az egész 2-3 ember izgatásának következménye volt, akik a Sonntagsblatt és Faul-Farkas, Gündisch urak belülről felbíztattak. Végre is a kath. gazdakört akarták elfoglalni, hogy az alakuljon át német nemzetiségi egyesületté, és ők vezethessék ügyeit. Én aztán erre ajtót mutattam nekik, mire elnémult az egész mozgalom, mert tulajdonképpen talaja nincs. Ami kultúrérdek van, azt a gazdakör is felkarolja, a kisebbségi mozgalmat pedig politikai térre átterelni senki sem akarja, mert hiszen az a Culturbund aprópénzre váltva a falun nemzetiségi izgatást jelent. Nagy kárt okozott azonban a kath. népszövetségnek itt is, és mindenütt. T.i. ez a kulturbund is tagsági díj fejében német naptárakat ad tagjainak. Az itteni ágense aztán már szeptemberben el kezdett a naptárral házalni, úgyhogy mire a kath. népszövetségi német naptárra került volna a sor, már nagyobb részt volt naptáruk, kétfelé pedig nem akartak fizetni, és azért a népszövetségi tagok száma 150-ről 52-re olvadt. így bontja aztán még a Culturbund a katholikus frontot, és áttereli a kath. kérdést a nemzetiségi izgatás vágányára, mert Bleyer úr szövetkezne az erdélyi szász protestáns nemzetiségi izgatóval, Gündisch Ottóval. Valamiféle politikai tényező akar lenni a trianon által megnyomorított csonka Magyarországon. Nagyméltóságod, mint a kath. népszövetség elnöke, felhívhatná ott benn a vezetőség figyelmét erre a rendkívül sajnálatos körülményre, mert én azt már megírtam a központba, de ott csak hagyják tovább is zülleni a népszövetség ügyét. A többi egyesületi - hitbuzgalmi és szociális - életben milyen működést fejtünk ki, azt meg sem kísérlem részletezni, mert akkor nem érnék végére jelentésemnek. Elég az hozzá, hogy az összes 113 Olvashatatlan rész közlése elhagyva. 102 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL 111.
