Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IlI. Szemelvények Shvoy Lajos püspök körleveleiből
igaznak állhatatos könyörgése.”95 Rendszeres templomi áj tatosságainkat is állítsuk be az élet halál harcunk nagy kérdésébe, de tartsunk rendkívüli engesztelő ájtatosságokat, triduumokat, szentórákat, a Szt. Szűztől oly nyomatékosan kért rózsafüzér ájtatosságokat a bűnösök megtéréséért. Közös ájtatosságot az egyházmegye egész területére egyet írok elő. Október 6-án, a hó első péntekén, október 7-én, a hó első szombatján és október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén tartsunk minden templomban engesztelő triduumot három napos engesztelő szentáldozással és esti rózsafüzér áj tatossággal, s Nagyasszonyunk ünnepén délután engesztelő szentórával. Ezen a hivatalos közös ájtatosságon kívül rendezzünk minél több közös ájtatosságot az eucharisztikus Úr Jézus és a Szeplőtelen Szűz engesztelésére. Használjuk föl különösen idén az októberi rózsafüzér ájtatosságot erre a célra. S ahol a hívek bármi okból nem tudnak a templomba jönni, Csepel Királyerdő példájára szervezzük meg a rózsafüzér csoportokat, akik egyes családoknál gyűlnek össze, s a házi oltár előtt végzik ájtatosságukat. Királyerdőn 200 ily csoport imádkozik hol mindennap, hol párszor egy héten a nagy csepeli bombázások óta. De imádkozzunk egymásért is tudatosabban, mint eddig. Napi szentmisénket és officiumunkat ajánljuk föl szeretettel egymásért és a gondjainkra bízott lelkekért. Az elkövetkező nehéz időkben nincs más fegyverünk, mint az egymásért való „állhatatos imádság”. Ugyanígy ajánljuk föl szeretettel imáinkat a magyar püspöki karért, elsősorban és különösen Őeminenciájáért, s valamennyi magyar paptestvéreinkért és szerzetestestvéreinkért és nővéreinkért. 2. Önfeláldozó szeretettel álljunk a lelkek szolgálatára. Jobban, mint valaha. És minden körülmények között. És minden áldozat árán. Az Úr Jézus adta meg a mintát és a mértéket. „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja az ő juhaiért. A béres pedig, aki nem pásztor, kinek a juhok nem tulajdonai, látja a farkast jönni és elhagyván a juhokat, elfut, és a farkas elragadozza és elszéleszti azokat. A béres azért fut, mert béres és nincs köze a juhokhoz.”96 Isten különös kegyelméből mi nem „béresek”, hanem „jó pásztorok” vagyunk. Nem véletlen, hanem az Úr Jézus kegyelme, hogy e nehéz időkben minket állított maga helyett jó pásztornak híveink mellé. Boldog vagyok, ha azt hallom, hogy' egyházmegyénk papjai mily önfeláldozóan dolgoznak híveink örök üdvössége és ideiglenes földi érdekük előmozdításán. Szomorúan tudom, hogy sajnos vannak béresek is, akik a maguk előnyét és hasznát szégyenletesen előtérbe helyezik. Ezért hangsúlyozom, hogy ezekben a megpróbáltatásokkal teli időkben álljunk önfeláldozó szeretettel híveink szolgálatára, mint az jó pásztorokhoz illik. Minél több nehézséget, gondot, fölfordulást jelent a háború, annál inkább. Lelkem mélyéig meghatott, s valamennyiünknek követendő példa, mikor meglátogattam az összebombázott két csepeli plébániát és a porig éget plébánia-templomot, a bombatámadásoktól láthatólag erősen megviselt plébános meghatottságtól remegő hangon nyugtatott meg, hogy tudja kötelességét, s hívei mellett kitart mindhalálig. Mi is csak ezt mondhatjuk: híveink mellett kitartunk mindhalálig. 3. De legyünk egyek fegyelemben is, jobban, mint máskor. Avval, hogy Magyarország is hadszíntér lett, mi is belekerültünk a háborúba. Ott pedig életbevágóan fontos a fegyelem. Egyre érezhetőbben megnehezedik a forgalom, a közlekedés. Nem működik a posta, a telefon. S ugyanakkor csupa meglepetés az élet. Senki se tudja, mit hoz a holnap. Ilyen körülmények között óriási jelentőséget kap a fegyelem. S mivel az irányítás egyre nehezebb lesz, mindenkinek maga magát kell fegyelmeznie legalább annyira, mint az a járőr, amelyik ha nem fegyelmezett és megfontolt könnyen életével fizethet. Tisztelendő Testvéreim, tartsátok tiszteletben az idősebb paptestvéreket. Hallgassatok fiatalok készséggel az ő tapasztalt 95 Jak 5,16. 96 Jn 10,11-13. 86
