Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

II. Dr. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója

- Igen - válaszolta Szemes dr. Aztán beinvitálta a nemzetvezető. Szemes titkár előadta, hogy most egyedül maradt az egész püspökségben. Egyedül nem bírja az ügyek vitelét. Az a kérése, hogy legalább az aulisták egy részét engedjék haza. Szálasi válasza a kérésre az alábbi volt:- Kistestvér - mondotta én sokat olvasom a szentírást, ismerem is azt jól, de sehol sem olvastam benne arról, hogy az Úrjézusnak nagy aulája lett volna. Le kell egyszerűsíteni ezt a nagy aulát, s meglátja, kistestvér - fejezte be Szálasi -, jobban meg fogják érteni egymást. Erősen havazott, mikor a plébániáról visszasétáltam az Angolkisasszonyok zárdájába. Molnár Józsi ma indult el egy különvonattal Németországba. Több fehérvári család utazott ezen a vonaton. Szegény magyarok hontalanok lesznek saját hazájukban, miközben a hunga­rista államvezetés úgy hangoskodik, mintha a legjobb úton haladna a haza megmentésének ügye. Pedig azt hiszem, hogy nem lesz boldogabb a magyar attól, hogy idegenbe hurcoljuk, s hazánkat erővel einéptelenítjük. 1945. március 4. Vasárnap. Reggel 9 óra után indulok hazafelé. Püspök úr továbbszállítására még nem történt intézke­dés. A városházán találkozom dr. Büttner Ferenc kanonok úrral, akit a nyilas párt szabadon bocsátott. Együtt folytatjuk utunkat az állomáson túl levő útkereszteződésig, hogy alkalmi autót kapjunk. Sokáig várunk, míg akad egy kocsi, s ezzel eljutunk Várpalotáig. Itt újra órákig várakozunk, s végre egy harci kocsi elvisz bennünket Csórón túl, de itt le kell kászálódnunk, mert a kocsi Mohára megy. Nem sokáig várunk, jön egy német katonai lovas kocsi, amely lő­szert szállít. Felvesz bennünket, s úgy este hét órára megérkezünk. Itthon már azt gondolták, hogy nem is jövök vissza. A belövések ma nem túl erősek. 1945. március 5. Hétfő. Az éjjel nyugodtan telt el. Délelőtt közöltem a ferences házfőnökkel, Simicza Sebestyénnel és a ciszter gimn. igazga­tójával Suhajda Róberttel, hogy püspök úr közölte Pintér József főispánnal az exkommuniká­­ciót. Ugyanígy közöltem ugyanezt Potyondy Imre dr. helynök úrral is. Harci zaj szempontjából aránylagosan csendes volt a nap. Este kilenc óra után stalinorgonával lőttek be a városba. Tőlünk nem messze lehettek a becsapódások. 1945. március 6. Kedd. Reggelre fehér a táj. Szépen havazik. Pedig már erősen várjuk a tavaszt, mert azt reméljük, hogy az majd a háború vasmarkából való szabadulást is meghozza. A tegnap esti stalinorgona a ciszter rendházat, régi gimnáziumot és templomot sértette meg súlyosan. Ma jelent meg az Új Magyar Akarat c. újság I. évf. 31. száma, melyben arról olvasok, hogy vannak történelmi fordulópontok. A török előnyomulása is Székesfehérvárnál tört meg, s minden remény megvan arra, hogy ezúttal is történelmi fordulópont lesz az ősi város. Bár­csak így lenne. Nem is ember, ki ne várná már a háború végét. Köln elővárosaiban folynak a harcok. A Rajna vonalát hosszú szakaszon elérte az ellenség. Itt Fehérvárnál a front megszilárdult. Este tíz óra tájban az udvaron figyelem a keleti égtájat. Felvillanó fények jelzik a harc folyását. Gépfegyverek perlekednek a szőlőhegy táján. Ma itthon járt Skorka Veszprémből, és jelezte, hogy püspök úrék még mindig ott vannak. Nem vitték tehát őket Zircre. 60

Next

/
Thumbnails
Contents