Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

VII. Mutatók - Életrajzi adattár

HUSVÉTH JÓZSEF (1890, Veszprém - 1977, Balinka) Szentelték: Székesfehérvár, 1913- Tíz kápláni állo­máshely után 1928-tól balinkai lelkész nyugdíjazásáig, 1957-ig. I.J IPOLYI SIMON CM (1900.k. - 1964 után) Lazarista szerzetes, pappá szentelték: 1930 után. 1943-ban piliscsabai házfőnök, 1950 után csak sekrestyés lehetett. JANISCH MIHÁLY CM (1901 - 1974, Pannonhalma) Lazarista szerzetes, teológiai doktor. 1928-31 közt a rend piliscsabai házában élt. 1943-tól tartományfőnök. JELINEK ANTAL (1869, Zsámbék - 1948, Zsámbék) Szentelték: 1892. Káplánéveit Bodajkon, Dunabogdányban, Ráckevén, Csákváron és Székesfehérvárott töltötte. 1901-től Bakonykuti, 1905-től Mány, 1906-tól Agárd lelkipásztora. 1941-ben nyugállományba vonul, a keresztes nővérek zsámbéki betegotthonának misézője lesz. JUHÁSZ FERENC (1904 - ?) a szatmári egyházmegye magyarországi részének papja, szentelték: 1931- Beregsurányi adminisztrátor, majd vitkai plébános. K KAJDI FERENC SJ (1884, Mánfa - 1945) Jezsuita szerzetesrendben 1907-től. A kalocsai rendházból 1941-ben kerül Budapestre, Zugligetre. 1945 januárjában Budakesziről hurcolták el, ahova kisegíteni ment rendtársával, Laskay Antallal. Halálát csak az 1948-as rendi névtár közli, „addig házon kívül” ill. „fogságban” levőként tartják nyílván. Vélhetően szovjetek végezték ki kémgyanús egyénnek tartva. KAPITÁNY GYULA (1872, Szombathely - 1951, Ráckeresztúr) Szentelték: 1896. Bodajkon, Bicskén, Adonyban és Dunapentelén káplánkodott, 1901-től Nagyhantos, 1906-tól Kisláng lelkipásztora, 1907-től Sárszentmiklós, 1934-től Ráckeresztúr plébánosa. 1946-ban címzetes kanonoki címet kapott. KASSAIJÓZSEF (1919, Székesfehérvár - 1982, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1942. Sere­gélyesen, Szabadbattyánban és Pusztavámon káplánkodott, 1949-től 1959-ig Székesfehérváron hitok­tató. Ekkor betegszabadságra, két évvel később nyugállományba kerül. 1951-ben tiltott fényképezés miatt fél év fogházbüntetésre ítélve. KATONA PUSZTA SÁNDOR (1911, Görgeteg - 1983, Budapest) Papköltő, esztétikai doktor. Szentelték: Pilisvörösvár, 1934. Pilisvörösváron, Ráckevén, Ercsiben és Leányfalun káplán, miközben Rómában folytat tanulmányokat (1936). 1946-tól leányfalusi lelkész majd plébános. Címzetes kanonoki kitünte­tést kap 1963-ban. KEKK ERNŐ (1879, Hosztót - 1949, Gyúró) Szentelték: 1903. Káplánéveit Isztiméren, Vajtán, Sóskúton és Rácalmáson töltötte, 1908-tól Alap, 1909-től Aba adminisztrátora, majd 1910-től Gyúró plébánosa. KELEMEN KRIZOSZTOM [FERENC] OSB (1884, Hahót - 1950, Pittsburg) Bencés szerzetes. 1929-től fő­apáti koadjutor, 1933-tól főapát. 1943-45 közt az MTA tagja. 1947-ben külföldre távozott. KELÉNYI [KRETZINGER] OTTÓ (1915, Nagylózs - ) Szentelték: Székesfehérvár, 1940. Kápláni he­lyei: Csákvár, Székesfehérvár-Belváros, Székesfehérvár-Vasútvidék, Székesfehérvár-Viziváros. Plé­bános Bakonysárkányban 1947-től, Kápolnásnyéken 1949-60, Székesfehérvár-Vizivárosban 1960-86 között, nyugállományba helyezéséig. 1975-től kanonok. KEMÉNY JÁNOS (1913, Magyarszentmiklós - 1992, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1936. Káplán Ráckevén majd Kislángon, 1941-től sárszentágotai lelkész, 1944-től Kisláng, 1945-től Seregé­lyes lelkipásztora. 1955-ben esperesi, 1983-ban címzetes kanonoki kitüntetést kapott. KEMÉNY JÓZSEF - adatait lásd a martyrologiumban KENÉZ [KRESZ] RUDOLF [REZSŐ]: (1908, Főherceglak - 1987, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfe­hérvár, 1931 Tanulmányokat folytatott Bécsben 1931-32-ben. Káplánéveit Budakeszin töltötte, 1938-tól Zsámbékon hittanár és zárdalelkész 19.38-49. Adminisztrátor Vértesbogláron 1949-től, plébá­nos Budakeszin 1951-től, Remetekertvárosban 1960-tól nyugalomba vonulásáig (1976). 1955-ben es­peresi, 1970-ben apáti címet nyert. KÉRI FERENC (1873, Székesfehérvár - 1936) Szentelték: 1895. Isztiméren töltött káplánévek után 1897-től székesegyházi oltárigazgató. 1902-től Perkáta plébánosa. 1902-ben pápai kamarási, 1920-ban préposti címet nyert. KÉRI NÁNDOR (1889, Székesfehérvár - 1968, Budapest) Szentelték: Innsbruck, 1912. Dunabogdányi, érdi, magyaralmási, pázmándi, székesfehérvári kápláni és adminisztrátori megbízások után 1919-től 331

Next

/
Thumbnails
Contents