Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
hosszúsága miatt. Ürömhegyen, kh. 2 krn.-re tőlünk voltak felállítva az ágyúk, mel[l]yel Budát lőtték. Az utánpótlás Óbuda felé úgyszólván teljesen Ürömön keresztül történt. A csapatok átvonulása stb. községünkön keresztül történt. A megszállás napjától Buda fölszabadulásáig megszakítás nélkül voltak katonák a községben Élelmiszer tekintetében csaknem teljesen kifosztották Ürömöt, az állati takarmányt teljesen elszállították. A templom majdnem sértetlen maradt. Mindössze a sekrestye ajtót törték föl. Az egyik szekrényt fölforgatták. Három piros és négy fekete ministránsruhát elvittek, valamint az összes templomi gyertyákat. Ezen kívül még néhány ablak tört be, mikor a németek Budáról kitörtek és a biztosító repülőgépek a németek által épített orosznak vélt állásokra bombákat dobtak. Más kára a templomnak nem volt. Egyházi ruhák és edények hiány nélkül teljes240 épségben vannak. A hívek az oroszoktól való félelmük miatt nem mertek templomba jönni. Ez az állapot csak három napig tartott. Utána minden rendesen folyt. Az Istentiszteletek nyelve a falu érdekében magyar. A plébánia épületében és berendezésében semmi kár nem esett, bár plébánia összes szobái több mintegy hónapig kórház céljára volt[ak] igénybe véve. ígykb. 2 és 1/2 hónapig a konyhában kellett laknom. Az iskola két tantermét lóistállónak használták. E termek padlózata valamint berendezése teljesen tönkre ment. Az iskola anyagi kára tetemes. Az óvoda szintén kórház céljára volt lefoglalva. Kár nem keletkezett. A magam részéről kellemetlenségnek csak annyiban voltam kitéve, hogy egy 11 tagú orosz társaság egy éjjel több ezer pengő értékben megkárosított. Ingóságokat és 1300 pengő misestipendiumot vitt el. Egyébként a reverenda föltűnő tiszteletnek örvendett. Négy ízben volt a G.P.U. községünkben és Piliscsabára, valamint Csobánkára vitték el úgy a férfiakat, mint a nőket sáncásásra. Mindenki sértetlenül tért haza. Ezek voltak a legizgalmasabb napok. Mindenki remegett, mikor a kisbíró dobolni kezdett. Az Úr Jézus azonban nem hagyta el az Ő imádságos lelkű és Sz. Szívét különösen tisztelő híveit. A környező községek közül a mi községünk szenvedte a legkevesebbet. Üröm, 1945. június 1. Kollwentz Ede h. plébános Vajta Lantos István plébános jelentése, 1945. május 14. (SzfvPL No. 4575 - 209/1945, kézírásos) Nagyméltóságú Megyéspüspök Úr! Kegyelmes Főpásztorom! Négy hónapig voltunk részben a fronton, részben közvetlen a front mögött. A szenvedésekből mindannyiunknak kijutott, de Isten végtelen kegyelme folytán életben, épségben és egészségben vészeltük át a nehéz napokat. A templom külseje ép maradt, és belső felszerelése hiánytalan. A plébániaházat is megkímélték. Nekem ugyan okoztak érzékeny anyagi károkat, de Isten jóságából majd csak kiheverem őket. Az anyakönyvekben is hiányokra akadtam és egyéb hivatalos könyvek is eltűntek, de ezek mind pótolható veszteségek. Híveim hasonló módon jártak. Életáldozat csak 2-3 volt. Híveim is épek, csak egyéb javaik nagy része pusztult el. Mondhatom, hogy Vajta Isten kegyelméből sértetlen maradt. 240 Eredetiben: telyes. 241 Földosztásról szóló részek kihagyva. 279
