Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
II. Dr. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója
Bejczy Gyula 1907. október 22-én született a Vas megyei Gyöngyösfalván. A kőszegi bencés gimnáziumban érettségizett, majd kispapkéntBécsben végzett teológiai tanulmányokat a Pazmaneum növendékeként. Teológiai doktorátust szerzett. Pappá Székesfehérvárott szentelte Shvoy Lajos püspök 1932. szeptember 21-én. Bodajkon töltött káplánévek után Shvoy püspök egyik legközvetlenebb munkatársa lett: 1935-45 között püspöki titkár, 1945 őszétől püspöki irodaigazgató lett. Időközben 1944-46 között egyházmegyei tanfelügyelő is volt. 1946-ban bebörtönözték, 1952-ben szabadult csak. Ezek az évek megtörték. Szabadulása után Székesfehérvárott, a Szemináriumi templomban lelkész majd templomigazgató, vezetése alatt történt a templom műemléki rekonstrukciója. 1957-58folyamán rövid ideig ismét irányíthatta a püspöki irodát, ám hamarosan az Állami Egyházügyi Hivatal visszakényszeríti a szemináriumi templom élére. 1969-1982 között ismét irodaigazgató, közben 1977-től Sárpentele adminisztrátora is. 1982-től a székesfehérvári Szent Imre (ferences) templom igazgatója. 1985- november 25-én hunyt el Székesfehérvárott. Már 1940-benpápai kápláni, 1946-banpápai kamarási címet nyert. 1970-től kanonok. AII. Vatikáni Zsinat hatására létrejött egyházmegyei tanácsok és bizottságok többségének tagja volt, vezette az Egyházmegyei Gyűjteményt. A püspöki szentszéken kötelékvédői tisztet látott el. Bejczy Gyula naplója - bár természete szerint levéltári jellegű anyag - a Székesfehérvári Püspöki Könyvtár kézirattárában nyert elhelyezést Ms. 517- jelzet alatt. A könyvtár leltárkönyve szerint állományba vétele 1995-ben történt; személyes irathagyatékának alapszintű rendezése során. Szerzője életében valószínűleg rejtegette a szöveget szókimondó volta miatt. Az orosz kegyetlenkedések és erőszakosságok megörökítése ugyanis főbenjáró vétségnek számított a kommunizmus idején, amit megtapasztalt az egyházmegyepapsága, hiszen pl. Vajk Gyula bodajki esperesplébános meghurcolásának alapja is a publikusnak egyáltalán nem tekinthető Historia Domusban tett, orosz katonai magatartást tényszerűen megörökítő bejegyzés lett. A kötet 34 x 21 cm-es, utólagos műbőrkötéssel ellátott vonalas füzet. 123 számozott oldalon tartalmaz fekete illetve kék tollal kézírásos bejegyzéseket. A szöveget beragasztott vagy betűzött újságcikkek, levelek és képeslapok egészítik ki. Az 57. oldaltól kezdődően kisebb-nagyobb mértékben vízfoltos a napló, aminek következtében a 95. oldaltól szakadozottak, foszladozottak a lapszélek. Kis mértékben egérrágta. A kézírás jól olvasható. Kivételt csak a vízfoltos részekjelentenek, ám ezek is kiolvashatóak. A szöveg képe a kezdeti formakeresés után rendezett, tagolása következetes. Stílusának helyenkénti irodalmi emelkedettsége figyelemreméltó a keletkezés korának zilált viszonyai között. A szerző fiatalpap, aki naplója kezdetén a világ eseményeinek csak azon szeleteit örökíti meg, amelyek nyomot hagynak lelkében - ám ezekről eltöpreng. Elmélkedéseit, vívódásait, költői kérdéseit önmagának veti papírra, Az események sodrában válik naplója inkább krónikává, de a személyes hangvételt ekkor sem nélkülözi írása. Egy hazájáért és nemzetéért aggódó magyarpap gondolataival szembesülhetünk, akit tisztsége predesztinált arra, hogy ne csak szemlélője legyen a háborúban önmagából kifordult világnak, hanem maga is alakítsa a sorsot. Hűsége és ragaszkodása elhurcolt főpásztoráhozfőispáni, államtitkári kihallgatásokig vezeti, s utazásokra készteti a kettészakadt országban - minderről hűen számot ad írásában. Bejczy Gyula ízig-végig kultúr lény, aki betér egy kifosztott könyvesboltba, aki idegen nyelven olvas frontregényeket, aki igyekszik megismerni az új világ filozófiáját, akit teljes kifosztásakor örömmel tölt el, hogy könyvei megmaradnak - és akit mélységesen elkeserít és felháborít minden embertelenség, jogtalanság, erőszak - bárki kövesse is el azt. 27
