Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
Sárpentele Szabó János esperesplébános jelentése, 1945. július 4. (SzfvPL N0.4558A - 516/1945, gépelt) A sárpentelei rk. plebániahivataltól. Szám: 12/1945-Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! A sárpentelei plébánia háború alatti sorsáról személyesen már tettem jelentést, most a II. sz. körlevél rendelkezésének megfelelve írásban küldöm részletes jelentésemet. I. Sárpentele 1. Templom A templom tornya ép, kupolája közepes állapotban maradt, és csak a természetes rongálódás tapasztalható rajta. A harang is megvan. A templom bombatalálatot nem kapott, de a közvetlen közelében robbant bombák légnyomása a falak külső vakolatának felét lehántotta, a két finom művű színes ablakot keretestül a templomba dobta, hol azok darabokra zúzódtak, a kórusfeljárónak, kórusnak, sekrestyének, oratóriumnak ablaküvegei a légnyomástól szintén elpusztultak. A templom mennyezetének amúgy is kopott festése sok helyen lehullott. 1944. dec. 23-án orosz katonák betörtek a templomba, kövezetét szalmával vastagon behintették és lakásul akarták használni, ugyanekkor a nagyoltár tabernakulumát felfeszítették, s a cibórium pár db. partikuláját az oltár mellé szórták azon ígéretük ellenére, hogy az oltárt érintetlenül hagyják. A december 24-i bombázás azután kizavarta őket a templomból, a kisostyákat összeszedtem, engeszteltünk, a templomot bezártam. Az oroszok azonban ismételten feltörték, a nagyoltár sepulonrumat felfeszítették, az ereklyéket elszórták, a kánontáblák díszítéseit letördelték, az oltár szövet felső takaróját, az oltárszőnyegeket elvitték, mindkét templomi zászlót összetépték, egyiknek rúdját is összetörték, a szent Antal szobor fejét letörték, a perselyt felfeszítették, az aprópénzt a padok között elszórták, a szenteltvizes kádat kidobták és összetörték, a padok térdeplőit eltüzelték, a kegyúr imapadjának plüssbehuzatát letépték, az orgona sípjainak legnagyobb részét elpusztították, a kis harmóniumot összerombolták, a szószék két plüsfüggönyét elvitték. A templomi fehérneműből csak 1 db. karing, 2 db. vállkendő, 2 db. ministering, a keresztelő ingecske, 1 db. öv maradt meg, a többit mind elzabrálták. A miseruhákból elvittek 1 piros, 1 zöld, 1 fekete készletet, a többinek egyes részeit szintén megrongálták, ennek ellenére minden liturgikus színből megmaradt, vagy összeállítható volt egy készlet, s mivel saját miseingem megmaradt, liturgikus ruhákban lehet a szt. misét tartani. A díszes fehér és fekete palást, beteglátogató burza és felszerelés, baldachinum, tumba elpusztult. A sekrestye szekrénynek egy nagy fiókját a németek vitték el, a cibórium fedője is hiányzik. 2. Plébánia. A lakást az udvartól elválasztó fakerítést a németek teljesen elpusztították, háromnegyed részben a kert kerítését is. A cseréptetőzet a légnyomástól szenvedett rongálást. A folyosó végén a padlás 1 négyzetméter területen beszakadt, az oroszok összeszedték és elvitték a kulcsok legnagyobb részét. Hiányzik a padlás ajtaja, az ebédlő külső-, az iroda belső ajtaja, megrongálták az irodából a hálószobába, onnét az ebédlőbe, és innét a vendégszobába vezető ajtókat, ugyancsak hiányzik 14 nagyobb, 6 kisebb ablakszárny és kettő kivételével az összes ablakok üvegezése. A pince csántérfáit bunkerba vitték. A plebániairodából hiányzik a pénztári láda. Eltűnt az 1818. évi Canonica Visitatio bekötött példánya, az 1940-44. évi okmányköteg, a Székesfehérvárott bérmáltak több évről szóló 236
